Fájdalmak férfia, Vir dolorum: Krisztus-kép, melyen a passió jeleneteitől függetlenül a keresztről levett Megváltó, az embersége szerint halott, de istensége szerint élő Krisztus látható a →szenvedés eszközeivel. Két oldalán általában Szűz Mária és Szt János evangélista. - A ~-kép kísérlet a →hüposztatikus egység misztériumának ábrázolására. A képnek határozott célja van: Krisztus közvetlenül a szemlélőhöz fordul és részvétet kér tőle. Mintája a bizánci →imago pietatis-kép, mely a húsvéti lit-val kapcsolatban a sírjában álló halott Krisztus megjelenítése. E kép helye mindig a →protheszisz apszisában van. Első példái a 12. sz-ból maradtak ránk: Krisztus többnyire háromnegyed alakos, töviskoronás fejét mélyen lehajtja, karjait összefonja, de oldal- és kézsebei láthatók. A Ny-i ~-típus első képe a római S. Croce-baz. kis mozaik-ikonja. Bizánci kép másolata, de Krisztus nem olyan elgyötört, mint a bizánci képeken, s szeme félig v. egészen nyitva van. Az e kép körül kialakult legendát a →Gergely-mise képeken ábrázolták. A S. Croce ~nak másolatait ezért gregorián ~nak nevezik. - Az egészalakos ~ festményeken ritka, a szobrászatban gyakori. Első példái még a kereszthez kötődnek; de a keresztről leszállt Krisztus közeledik a szemlélő felé. Testét kendő borítja, de sebei láthatók, körülötte a szenvedés eszközei. Szobor formája a 14. sz. ném. műv-ben alakult ki, mellékoltáron állították föl, elmélkedés céljából. - Mo-i ~ szobrok 1480 k. a kassai főoltár predellája, a lőcsei ~-oltár, 1500 k. s svábfalvi ~, 1520 k. a csíksomlyói ~. →Svábfalva **

Kirschbaum IV:87. - Sachs 1980:306.

Fájdalmak férfia