evangélista szimbólumok: ember/angyal, bika, oroszlán és sas, mint az →evangelisták ker. ókortól ismert jelképei Ezekiel és Szt János látomása alapján (Ez 1; Jel 4,6-8). - A 4 élőlényt először Szt Ireneus és Szt Hippolütosz értelmezte ~ gyanánt, de még nem kapcsolták konkrét személyekhez. Szt Jeromos és Nagy Szt Gergely adta a ma is ismert formát: ember v. angyal = Máté, bika = Lukács, oroszlán = Márk, sas = János. A keresztelési lit. magyarázatában tárták föl a 4 élőlény és az üdvtört. fontos eseményei közötti kapcsolatot, s eszerint az ember a megtestesülésnek, a bika Krisztus áldozati halálának, az oroszlán a föltámadásnak, a sas a mennybemenetelnek képe. Másik értelmezés szerint az evang-ok első fejezetei alapján: ember v. angyal = Máté, mert Krisztus emberi családfájával kezd, bika = Lukács, mert az ósz-i áldozatokról beszél, oroszlán = Márk, mert az oroszlánok lakóhelyén, a pusztában Ker. Jánossal kezd, sas = János, mert a Logoszról szóló sorai sasként szárnyalók. - A K-i egyh. teol-ai ált. elvetették a 4 élőlény ~ként való értelmezését, ezért az ábrázolás csak ritkán és Ny-i hatásra fordul elő. A Ny-i egyh-ban az ~ legkorábban Krisztussal kapcsolatban jelentek meg: körülvesznek egy →Krisztus-szimbólumot (Nápoly, Baptisterium, mozaik, 400 k., →Feldebrő altemploma); szorosan egymás mellett a felhőben tűnnek föl a trónon ülő Krisztus alatt (→Maiestas Domini). Ez a változat különösen Rómában terjedt el (S. Pudenziana-tp. apszismozaik, 5. sz. eleje). Gyakoribb az a képtípus, melyen az ~ 4 oldalról veszik körül a Krisztus-jelképet v. magát Krisztust. - Talán az állat-formájú egyiptomi isten-képek hatására ritkán, de előfordult, hogy embertesten van a megfelelő állat feje (Gello sacramentarium, Párizs, Bibl. Nat., 8. sz.). Rendkívül ritka, hogy az →ecclesia a 4 alak fejét egyszerre viselő ún. tetramorfon lovagol (Zsegra, falfestmény, 15. sz. eleje). Tájban ülve, jelképeikkel először 547 e. a ravennai S. Vitale mozaikján fordulnak elő. - A kk-ban az ~ leginkább az →auctorképeken, az evang. kísérőjeként v. a szerző helyett jelennek meg (Buck of Durow, Dublin, Trinity College, 680 k.). Az ~ sokszor szerepeltek az →utolsó ítélet képein is. Különösen gyakran helyet kaptak Krisztus keresztjén a szárak végében v. a kereszt szárai között (pl. szepesbélai feszület). Ilyenkor utalnak a →négy paradicsomi folyóra, melyek a keresztből, az →élet fájából erednek. - Az ~ Krisztusnak is jelképei, mert Ő testesíti meg a 4 evang. egységét. **

Kirschbaum I:696. - Sachs 1980:129. - Onasch 1981:112. -  Takács 1986:167.