Magyar Katolikus Lexikon > E > esztergomi érsekség


esztergomi érsekség: Magyarország rangban első főegyházmegyéje. - I. (Szt) István kir. kérésére II. Szilveszter p. 1001. IV: Ravennában írta alá alapítólevelét.  Székhelye: Esztergom, 1543: Nagyszombat, 1820: Esztergom, 1993. V. 31: Budapest. Védőszentje Szt Adalbert. - Területe kezdetben a Dunától É-ra Komárom, Pozsony, Sasvár, Nyitra, Trencsén, Bars, Hont, Nógrád, Gömör várak körzete, a Turóci-, Liptói- és Szepesi-medence pontos határok nélkül; a Dunától D-re a Kisalföld egy része és Esztergom, a Várhegy és a város. Hívei túlnyomórészt Lél törzsének népe.  A kk-ban: a teljes Bars, Hont, Gömör, Torna, Szepes, Liptó, Zólyom és Pozsony vm., valamint Esztergom és Komárom vm. É-i, Nyitra D-i és Ny-i, Nógrád vm. É-i része; Esztergom vm. dunántúli ter-éből csupán Esztergom város tartozott hozzá, mint érs. székhely. - 1771-ig szerte az orsz-ban több, mint 100 exempt pléb. tartozott hozzá. Ekkor az exemptiót megszüntették, s a pléb-kat a ter-ileg illetékes egyhm-kbe sorolták. 1776: ter-éből kihasították a →besztercebányai püspökséget, a →rozsnyói püspökséget, és a →szepesi püspökséget, maradék ter-e: Esztergom, Hont, Pozsony, s részben Bars, Komárom, Nógrád, Nyitra, Pest vm-k, Buda és Pest. A 19. sz: Bars, Hont, Pozsony vm., valamint Esztergom és Komárom vm. É-i, Nógrád vm. É-i, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. ÉNy-i része; 1948: Komárom-Esztergom, Nógrád-Hont, Győr-Moson vm. részei. - Suffra-ai alapításkor: győri, veszprémi, pécsi, váci, egri, majd nyitrai, milkói ppség, szebeni és brassói dékánság, valamint a kir. birtokokon létesített 12 bencés apátság, 5 prem. prépság, 4 társkápt. és 31 exempt pléb. - 1804:  besztercebányai, győri, nyitrai, pécsi, rozsnyói, székesfehérvári, szombathelyi, váci, veszprémi ppség. 1920: győri, pécsi, székesfehérvári, szombathelyi, veszprémi, váci ppség. 1993: győri, székesfehérvári és a hajdúdorogi g.k. ppség. - Helynökségei: a 14. sz. elején az esztergomi, szepesi és nagyszebeni, az ~ visszaköltözése után a nagyszombati helynök segített az ~ kormányzásában. 1892: Vaszary Kolos hgprím. Bpen fölállította az →Érseki Helytartóságot. - Főesperességei a kk-ban: főszegyh-i, nyitrai, nógrádi, gömöri, honti, barsi, komáromi, sasvári, zólyomi, tornai, pozsonyi, szepesi; 1842: főszegyh-i, nógrádi, barsi, komáromi, sasvári, pozsonyi; 1930: főszegyh-i, nógrádi, komáromi, honti. - 1332/37: az ~ a pápai tizedjegyzékekben 437 pléb. szerepel, de hiányoznak a csallóközi, morvavidéki és szepességi pléb-k. - 1842: 472 pléb-n 801.552, 1904: 510 pléb-n 1.365.785, 1948: 146 pléb-n 818.773, 1981: 153 pléb-n 892.677 híve volt. 1920: a 481-ből 393 pléb. került Cs-ba, 1937: egyházjogilag is leválasztva. 1938/45: az I. →bécsi döntés 153 pléb-t adott vissza. - Szerzetesrendek. Az ~ ter-én minden, a kk-ban Mo-on honos szerzetesr. megtelepedett. Tört. szerepük v. műemléki maradványok szempontjából jelentősebb szerz-házak: Garamszentbenedek bencés, Szepes (Savnik) ciszterci apátsága, Bozók, Ság, Turóc és Bény prem. prépsága. Menedékkő és Lechnic kartauzi remetesége a Szepességben, Nosztre (Márianosztra) és Thal (Máriavölgy) pálos ktora, Pozsony, Nagyszombat, Szécsény, Igló és Okolicsnó ferences, Nagyszombat domonkos és klarissza, Pozsony klarissza zárdája. Vágújhelyen, a szepességi Landeken és Darócon az ágostonrendi knk-ok különböző ágai telepedtek meg. Az esztergomi Szt István ispotályosok, a garamszentbenedeki, sági és turóci konvent hiteleshelyi munkát is végzett. 1870: 2 bencés, 5 piar., 12 ferences, 3 kapuc., 1 szervita, 4 irgalmas, 2 orsolyita, 1 ágostonos kanonissza, 2 Erzsébet-apáca, 2 angolkisasszony, 3 Isteni Szeretet Leányai rház volt. - 1870: 916.270 r.k., 119.574 ev., 69.641 ref., 1766 g.kel., 95.107 izr., össz. 1.202.358 lakója, 771 ep., 583 szp. Bpen, Nagyszombatban és Pozsonyban teol. és szem. volt. - 1984: 2444 km²-en 153 pb-ja, 33 tpigazga, 394 papja, 916.858 hívője, össz. 1.513.457 lakója volt. 1990: 1.500.000 l, 950.000 h, 154 pb, 332 ep, 97 szp, 167 sz, 39 szn, 4 ni, 5 ki-e volt. -

1940/70 között az ~ papjai közül 123 szenvedett üldöztetést, börtönt pol. okból. - A mo-i egyhm-k átrendezésekor 1993. V. 31: az ~  →esztergom-budapesti főegyházmegye lett. Átadta a székesfehérvári egyhm-nek Budaörs, Budajenő, Telki pléb-kat; a győri egyhm-nek Ásványráró, Darnózseli, Dunakiliti, Dunaszeg, Dunasziget, Dunaszentpál, Győr-Bácsa, Győr-Ladamér, Győrzámoly, Hédervár, Lipót, Nagybajcs, Püski, Vámosszabadi pléb-kat, és Doborgazsziget, Dunaremete, Feketeerdő, Győrújfalu, Kisbajcs, Kisbodak, Szőgye, Tejfalusziget közs-eket; a váci egyhm-nek Balassagyarmat I-II, Bernecebaráti, Csesztve, Csitár, Dejtár, Drégelypalánk, Endrefalva, Érsekvadkert, Etes, Hollókő, Hont, Hugyag, Ipolytölgyes, Ipolyvece, Karancsság, Kemence, Kismaros, Kóspallag, Letkés, Ludányhalászi, Márianosztra, Mátraverebély, Mátraverebély-Szentkút, Mohora, Nagybárkány, Nagybörzsöny, Nagymaros, Nagylóc, Nagyoroszi, Nógrádmarcal, Nógrádmegyer, Nógrádszakál, Őrhalom, Patak, Piliny, Rimóc, Ságújfalu, Sóshartyán, Szécsény, Szob, Szügy, Varsány, Zebegény pléb-kat, és Almáspuszta, Benczúrfalva, Borókáspuszta, Cserháthaláp, Gárdony, Iliny, Ipolydamásd, Ipolyszög, Kányás, Kisbárkány, Kisfaludpuszta, Kisgéc, Kishartyán, Kiskeresztúr, Lucfalva, Magyargéc, Márkháza, Nagykeresztúr, Nógrádsipek, Patvarc, Perőcsény, Pöstyénpuszta, Sámsonháza, Szalmatercs, Szécsényfelfalu, Tésa, Zsunypuszta közs-eket. - 1882: az ~ palotájának építtetését Simor János kezdte meg. - 1990: adományozott apáti címek az ~ben: Esztergom melletti Szt Benedek, völgyi Bold. Szűz Mária, esztergom-mezei Bold. Szűz Mária, kávai, ludányi Szt Kozma és Damján, paradicsomvölgyi Bold. Szűz Mária, rákonyi Bold. Szűz Mária, telki Szt István kir., Visegrád melletti Szt András, Zebegény-hegyi Szt Benedek; prép. címek az esztergomi egyhm-ben: Buda melletti révről nev. buda-margitszigeti Szt Mihály, budafelhévizi Szentháromság, budai Szt Zsigmond, Budavár előtti új templomi Bold. Szűz Mária, dömösi Szt Margit, óbudai Szt Péter és Pál, pestújhegyi Bold. Szűz Mária, tapolcai Bold. Szűz Mária. B.M.-**

LThK 1888.V:1007. - Meszlényi Antal: Az esztergomi főegyhm. a reformkor elején. Bp., 1932. - Az esztergomi főegyhm. zsinat határozatai. Bp., 1942. - Hermann 1973:28. - Györffy 1977:182. - MKA 1984:644. - AP 1990:211. - Hetényi Varga I:19.