Magyar Katolikus Lexikon > E > esketés


esketés: 1. igazságszolgáltatásban valakinek →esküre kötelezése és ennek kivétele. Az ÓSz-ben is előfordult (1Sám 3,17; 14,24; 1Kir 18,10). A főpap is megeskette Jézust az élő Istenre (Mt 26,63), később Jézus nevére is szokásban volt az ~ (ApCsel 19,13-16).  - 2. az Egyház hivatalos közreműködése →házasságkötésnél. **