Magyar Katolikus Lexikon > E > eső


eső (lat. pluvia): folyékony halmazállapotú, 0.5 mm-nél nagyobb átmérőjű vízcseppek formájában hulló csapadék. - Mennyisége és eloszlása az esztendőben meghatározza a →földművelés lehetőségeit és módját.  Kisebb átm-jű a szitáló ~. Az ónos/ólmos ~ v. szitálás, a földet érve azonnal megfagy. A csendes ~t a föld beissza, a hirtelen leeső, nagyobb mennyiségű, →széllel kísért ~ a zápor (lat. imber). Napsütötte ~ben látható a →szivárvány. - A Szentírás világképe szerint az ~ az égbolt fölötti felső vizek földre hullása, mely akkor történik, ha megnyílnak az →ég →zsilipjei (Ter 8,2). Mózes énekében az ~ az igaz tanítás képe (MTörv 32,2). Az ~ elmaradása büntetés (1Kir 17,1; Ám 4,7; Iz 5,6; Jer 14,1) v. átok következménye (2Sám 1,21); a →vízözön 40 napos ~től támadt (Ter 7,12). Az időben érkező, bőséges ~ az Úr áldása (MTörv 41,14; Lev 26,3; Ez 34,26; Iz 30,23; Jer 5,24; Zsolt 67,10; 134,7; 146,8; ApCsel 14,46). A földet megtermékenyítő zápor Isten üdvözítő igéjének képe (Iz 55,10). - Az ÚSz-ben az igazakra és bűnösökre egyaránt hulló ~ az isteni tökéletesség megnyilvánulása (Mt 5,45). A házépítő bölcsessége a téli záporok idején mutatkozik meg (Mt 7,24-27). Palesztinában a korai, ált. csendes ~ október-novemberben fellazítja és →vetésre alkalmassá teszi a kiszáradt talajt. A december-januárban érkező téli záporok a vízellátást szolgálják, hordalékuk megtermékenyíti a völgyeket, elvonulásuk a tavaszt jelzi (Én 2,11). A jó termés föltétele a március-áprilisi, napsütéssel váltakozó kései ~. - A m. népi megfigyelés szerint a →jeles napok egyik jele az ~. Pl. Sarolta (VII. 5.) ~je elviszi a diótermést; Mária Magdolna (VII. 22.) zivatarhozó nap, ~je bő veteményt hoz, Lőrinc (VIII. 10.) ~jével bő szőlő és gyümölcstermést jósol; Vízkereszt (I. 6.) időjárásából a nyár ~s v. száraz voltára utal; Medárd (VI. 8.) és Margit (VI. 10.) negyvenesnap, s ha ~s, vetőnap a retekre, de rossz dió és mogyorótermést jósol; Illés (VII. 20.) zivatarhozó és ~jével rossz termést jósló; a nagypénteki ~ rossz termást, a karácsonyesti jó búzatermést ígér. - A holdsarló állásából és a hold udvarából ~re következtettek. - A tavaszi, →első bugyborékos ~ bő csapadékú évet, az előjött hangyák, az élénk legyek, a mosdó macska, a porban fürdő veréb, a fülviszketés, a tenyér kiszáradása ~t jelez. - Ha napsütésben esik, az 'ördög veri a feleségét'. **

MN IV:279.  - BL:380.