Magyar Katolikus Lexikon > E > erkölcsi erények


erkölcsi erények (lat. virtutes morales): az ember jó készségei a  →végső célba vezető eszközök használatára. - Az ókori gondolkodók szerint a fő ~ a 4 →sarkalatos erény: →okosság, →igazságosság, →lelki erősség, →mértékletesség. Egyszerre lehetnek →szerzett erények és belénk öntöttek (→infúz erények). Arisztotelész az ~et →értelmi erényekre és →etikai erényekre osztja föl.  **

Prümmer I:312. - KEK 1839.