Magyar Katolikus Lexikon > E > erdélyi fejedelmi cím


erdélyi fejedelmi cím: az önálló erdélyi állam alakulását tükröző uralkodói cím. - Buda 1541-es török elfoglalása után a Mo. K-i felébe szoruló m. kir. udvar a m. kirság örökösének és képviselőjének tekintette magát I. Ferdinánd ellenkir-lyal szemben. Ezen igényt jogilag támogatta, hogy az 1541: elhunyt kir.,  Szapolyai János özvegyét, Jagelló Izabellát még Székesfehérvárt a m. jogszokás szerint kirnévá koronázták, míg fiát, a csecsemő János Zsigmondot a Rákoson tartott ogy-en a rendek kir-lyá választották. Így az özvegy kirné és a gyermek vál. kir. titulusa alatt intézték az államügyeket. Ezért azután az okl-ekben Izabellát Mo. kirnéjának (regina Hungariae), míg fiát, János Zsigmondot Mo. vál. kir-ának (electus rex Hungariae) írták. - Ez a címzési gyakorlat azután sem változott, hogy 1544: a tordai ogy-en kialakultak az új áll. körvonalai. Ter-ileg ez az új áll. egyesítette Erdélyt és a Tiszántúlnak a Szapolyaiak uralma alatt maradt vm-it. A címzési gyakorlat változatlanságának oka az a nyilvánvaló helyzet lehetett, hogy Erdélyben és Bécsben egyaránt ideigl-nek tekintették Mo. szétszakadását. 1552: amikor Izabella és János Zsigmond lemondtak a hatalmukban lévő ter-ekről, s azt a Szentkoronával együtt átadták Ferdinánd kir. biztosainak, úgy tűnt, hogy a kérdés meg is oldódott. -

1556: Izabellát és János Zsigmondot az erdélyi rendek a szultán támogatásával visszahívták, akik el is foglalták trónjukat Gyulafehérvárt. Ám címzési gyakorlatuk nem változott, hiszen m. kir. címük szolgáltatta a jogalapot K-Mo. ter-ének kormányzásához. János Zsigmond uralma vége felé tárgyalásokat kezdett a bécsi udvarral, amelynek eredménye 1570. VIII. 16: a speyeri szerződés. Ebben János Zsigmond lemondott vál. kir. (electus rex) címéről és helyette Erdély fejedelmének (Princeps Transsylvaniae) címezte magát, amihez a tiszántúli vm-k birtoklása miatt hozzátehette a Magyarországi Részek ura (Partium Regni Hungariae Dominus) címet is. Eleinte a tárgyalások folyamán mindkét cím ellen ágáltak a bécsi udvar tanácsosai. Úgy látták, hogy az ~ megadása továbbra is fönntartaná János Zsigmond igényeit a m. trónra, mivel sp. szokás szerint ott a trónörököst hívták princeps-nek. A Magyarországi Részek ura titulust a m. kancellár nehezményezte, mondván, hogy a jövőben bármit megszerezhet a Habsburgok uralta Mo-ból az erdélyi fejed., hiszen onnan nézve minden Mo. része. Évekre nyúló alkudozások után alakult ki a Transsylvaniae Princeps et Partium Regni Hungariae Dominus cím. János Zsigmond közvetlenül a szerződés aláírása előtt meghalt, s úgy tűnt, hogy az egész hosszas vita értelmét vesztette. Báthori István, János Zsigmond utóda, akit 1571. V. 25: a gyulafehérvári ogy-en választottak uralkodónak, Vajvoda Transsylvaniae et comes Siculorum, 'Erdély vajdája és a székelyek ispánja'-nak nevezte magát. 1576: lengy. kir. lett, s kir. címei közé fölvette az Erdély fejedelme címet is. Uezen időben van Erdélynek önálló uralkodója, a kir-lyá lett Báthori István testvére, Báthori Kristóf, de ő szintén csak a régi vajdai címzéssel élt. Az ~ Kristóf fiának, Báthori Zsigmondnak uralkodása alatt lett végleges. Ennek kezdetén még élt Báthori István lengy. kir., aki haláláig (1586) viselte az ~et. Változás a nagybácsi halála után sem azonnal történt. Az 1590-es évek elején, amikor Győr eleste után a Habsburgok végre rászánták magukat egy lendületesebb törökellenes támadás megszervezésére, kezdődtek új tervek. A 15 é. háborúba megkísérelték Bécsből Carillo SJ közreműködésével bevonni Báthori Zsigmond erdélyi vajdát is. A szövetség ára egy Habsburg főhg. leány keze (Mária Krisztierna) és a ném-róm. birod. hg. cím, az ezt biztosító szerződés 1595: jött létre. Uakkor Báthori Zsigmond a Habsburg oldalra való átállás, a törökkel való szembefordulás érdekében már korábban szövetséget kötött az addig szintén török vazallus Havasalföld és Moldva rumén vajdájával. Ezen tart-ok fölött a főhatalmat jelképesen is átvette, amennyiben vajdáik számára, akárcsak korábban a m. kir. v. a török szultán zászlót, kardot és botot ígért átadni. Mindezek együttesen eredményezték, hogy ezt követően Báthori Zsigmond új uralkodói címet alkotott. - 1593: fölvette az Erdély fejedelme és a székelyek ispánja címet, de ebben a Partium még nem szerepel. Ám 1595. III: az ogy. végzeményeiben már az összes fent említett változást tükröző új címe van. Ekkortól magát Erdély, Moldva, Havasalföld és a római birodalom fejedelmének, a Magyarországi Részek urának és székelyek ispánjának írja (Dei gratia Transsylvaniae, Moldaviae, Valachiae Transalpinae et sacri Romani imperii princeps Partium Regni Hungariae dominus et siculorum comes). E hosszú fejed. címet használta a közvetlen utód, Báthori András bíb. is, azzal a változtatással, hogy elhagyta a birod. hg. címet, helyette a saját egyh. címeivel bővítette. Ám az őt követő, rövid ideig uralkodó fejed-ek - mint Székely Mózes és Bocskai István, majd Rákóczi Zsigmond - egyszerűsítették, a tényleges helyzethez igazították az ~et. Az 1600-as évek elejétől az ~: Erdély fejedelme, a Magyarországi Részek ura és a székelyek ispánja (Princeps Transsylvaniae, Partium Regni Hungariae Dominus et Siculorum comes). E 3 elemű címből a 2 első János Zsigmondtól nyomon követhető, míg a székely ispáni cím a régi vajdai titulusból került át a fejed. címbe. - Bár a későbbiekben rövidebb időszakokra történt változás - így Báthori Gábor havasalföldi hadjárata után v. Bethlen Gábor mo-i kir-lyá választását követően -, de ezek rövid életűeknek bizonyultak. A későbbiekben, ha történt is az erdélyi fejed. uralta ter-eken változás, a cím változatlan maradt, pl. II. Rákóczi György uralkodása alatt is, amidőn szorosabban magához kapcsolta Moldvát és Havasalföldet, mégis fejed. címe a Báthori Zsigmond-féle emlékek ellenére is változatlan. Uakkor a valamikori erdélyi önállóság fontosságának is jele, hogy a fejedség 1691 u. Habsburg uralom alá került ugyan, ennek ellenére az ~ bekerült a Habsburg uralkodók hosszú címlistájába is, ott maradt a m. és erdélyi uniót 1848. V. 30: kimondó törv-ekig, amit V. Ferdinánd VI. 10: szentesített. R.L.