Magyar Katolikus Lexikon > E > erdélyi és havasalföldi hadjárat


erdélyi és havasalföldi hadjárat, 1442. márc.: Mezid bég 15-17.000 főnyi seregével 1442 kora tavaszán betört Erdélybe. Hunyadi János erdélyi vajda Gyulafehérvárnál pár ezres seregével szembeszállt a törökkel, s III. 18: vereséget szenvedett. A csatában Lépes György erdélyi pp. is elesett. Ezután Hunyadi gyorsan fegyverbe hívta Erdély népét, a parasztságot és polgárságot is. Az Újlaki Miklós csapataival kiegészült jelentős sereggel utolérte és Marosszentimre mellett megtámadta a zsákmányával kifelé vonuló Mezid bég seregét. Hunyadi értesült Mezid tervéről, hogy meg akarja őt öletni, ezért fegyverzetet cserélt vitézével Kamonyai Simonnal és a sereg egyik szárnyára állította, maga a főerőknél helyezkedett el. A harcban Kamonyai elesett, s a törökök a csatát elvesztették. A törökök foglyai föllázadtak és hátbatámadták fogvatartóikat. Csaknem az egész török sereg, összesen kb. 20.000 harcos elesett. Mezidet és fiát a csatából való elmenekülésük után a hadra kelt jobbágyok találták meg és vágták le. Hunyadi az elesett 3000 vitéze emlékére az egyik havason emlékoszlopot, a zsákmányból a tövisi völgyben pálos monostort emeltetett. - II. Murád szultán (1421-51) a vereséget megtorlandó Szead-ed Din (Sehábeddin) ruméliai beglerbéget 40-50 ezres sereggel indította Havasalföld és Erdély ellen. A Hunyadi János vezette m. sereg a Jalomica folyó felső folyásánál találkozott a törökkel. A kb. 15 ezer fős m. sereg kisebb létszámú volt a töröknél, de bízott nehézlovasságában, képzett gyalogságában és huszita mintára fölszerelt ágyús harci szekereiben. A hadrendben a nehézlovasok nagyobb része középen foglalt helyet, kisebb része a szárnyakon, a gyalogság szintén középen, a könnyűlovasság az elővédben és a két szárnyon, a harci szekerek a tartalékban. A török sereg elővédjében volt a könnyűlovasság, középen a janicsár gyalogság, a két szárnyon a szpáhik. Nehézlovassága a töröknek nem volt, a szpáhik a közelharcban nem értek föl a m. nehézlovassággal, gyalogságuk viszont kiváló volt. Az 1442. IX. 6: vívott csatát a m. nehézlovasság rohama nyitotta meg. A középen álló janicsárok s a segítségükre siető lovasság visszaverték a támadást. Ha Hunyadi serege hagyományos lovagi hadsereg lett volna, most bajba kerül, mert a gyenge fegyelmű lovagok ritkán tudták a rohamot megismételni. Hunyadi nehézlovassága azonban a kor eu. lovagi seregeihez hasonló fegyverzetű, de sokkal erősebb fegyelmű volt. A szárnyakon több tízezer szpáhi támadott. A m. könnyűlovasság kezdett visszaszorulni, s a m. sereg bekerítését csak a segítségükre siető nehézlovasság tudta megakadályozni. A már 4. órája tartó csatában Hunyadi a harci szekereket küldte a török jobbszárny mögé, majd a nehézlovasság zömével támadta meg uezt a jobbszárnyat, mely meghátrált. Ezután meghátrált az eddig sikeres török balszárny, majd meghátráltak a janicsárok is. A csatában elesett a fővezér 6 beglerbéggel, a törökök 200 zászlót, 5000 foglyot és jóval több halottat veszítettek. Hunyadi Havasalföldön a megbízhatatlan Vlad Drakul helyett a maga sógorát, IV. Dánt tette vajdává; a békéért adófizetést és Nándorfehérvárt követelő török követet Budán elutasították. B.A.

Kerékgyártó 1875:271. - Elekes Lajos: Hunyadi hadserege. Bp., 1951. - Elekes Lajos: Hunyadi. Uo., 1952. - Hadtört. Közlem. 1973. (Rázsó Gyula: A Zsigmond-kori Mo. és a török veszély) - Teke Zsuzsa: Hunyadi János és kora. Bp., 1980. - Mo. hadtört. I:99. - Erdély tört. I:358.