Magyar Katolikus Lexikon > E > erőszakmentes cselekvés


erőszakmentes cselekvés, erőszakmentesség: az igazság feltétlen győzelmébe vetett hit megnyilvánulása az emberi magatartásban, viselkedésmódban, aktivitásban; nem egyszerűen az →erőszak tétlen elviselése, hanem az ember lelki erejének latbavetése valamely jogos, békés társadalmi cél érdekében, jogos, békés és szociális eszköz segítségével (→béke). - A ker. erkölcstan szerint az ~ alapja a →lelki erősség, gyökerei a Szentírásban: „Tartsd oda jobb arcodat is...” (Lk 6,29). Az ~ legnagyobb tanúságát Jézus adta a kereszthalállal. Ezt folytatta az Egyh. vt-inak sokasága, akik nemcsak minden gyűlölet nélkül tudták fogadni a halált, hanem a gyilkosaikért mondott imádságra is volt erejük. A szeretet főparancsa nem gyengeséget hirdet, és semmiképp sem jelenti az erőszak elfogadását és szentesítését, hanem épp felülmúlását: „A rosszat jóval viszonozd” (Róm 12,21). Martin Luther King ugyanezt így fogalmazta meg: „Ha már vérnek kell folynia, legyen az a mi vérünk”. - Az erőszak alkalmazásáról való lemondás elsősorban az ember és ember közti közvetlen kapcsolatra érvényes. Valamely intézmény, közösség és egyes(ek) viszonyában meg kell találni a helyes arányt a közösség által képviselt átfogóbb célok és az egyes ember szabadsága között (→egyén és közösség kapcsolata). A szeretetre és ~re vonatkozó úsz-i követelmények céltörvények, megvalósításuk nem képzelhető el fokozatok és megegyezések nélkül. Az ~ módja koronként változhat, hiszen minden ember más-más helyzetben él, ált. szabály nincs. - Az ~ mint mozgalom ma szinte minden orsz-ban, főleg az ifj. körében jelentkezik. Azon mozg-akhoz kapcsolódik, melyek az emberi jogokért, a békéért, a női egyenjogúságért, a környezetvédelemért, a szellemi fogyatékosokért, a börtönreformért és hasonló célokért lépnek fel. G. Sharp szerint kb. 125 módszer ismeretes az ~ körében; főbb csop-jai: az erőszakmentes tiltakozás, a nem-együttműködés (sztrájk, bojkott, engedelmesség-megtagadás), s az erőszakmentes közbeavatkozás (beülni valahová, kitapsolni valakit stb.). Jónéhány kv. jelent meg az ~ gyakorlatáról, híveinek az „életből” kell ellesni az alkalmazható „technikát”. Sokak szerint egy-egy erőszakmentes módszer egyes esetekben többet árthat, mint valamely erőszakos közbeavatkozás (gondoljunk pl. a sztrájkokra), ezért nem az a fő kérdés, van-e jelen erőszak v. sem, hanem hogy melyik eszköz célravezető. Végül is nem az ~ a cél, hanem a béke, az ~ csupán eszköz annak elérésére. - Minél inkább jogállammá válik egy áll., annál inkább le kell mondania az erőszakról. Ezek a különös ker. kívánalmak ma, az emberiség nukleáris fenyegetettsége korában a túlélés föltételeivé s így az emberiség számára kötelezővé váltak. Ha a term-jogra épülő jogrend ismeri is a jogos védekezés elvét, ez már nem alkalmazható ABC-fegyverek bevetése esetén (vö. GS 80). - Az ~ nagy személyisége volt Indiában →Gandhi. Cs.I.-L.V.