Magyar Katolikus Lexikon > E > epigráfia


epigráfia (gör.): maradandó anyagra (kő, bronz, cserép) készült felirat, általában nem irodalmi alkotás. - A régészet jelentős forrása. Gyűjtésével, kiadásával és földolgozásával foglalkozik az →epigrafika. Az ~k fontos lit-tört. források is. - Az ősker. ~k zöme sír-, v. katakomba- és szarkofág-felirat. A 3. sz: →akklamáció-szerű, később hosszabb ~k az Egyh. hitét fejezik ki. - A Lateráni Múz. őrzi az egyik leghíresebb, az Aberkiosz-~t, mely a hieropoliszi (Frígia) pp., Szt Aberkiosz (†200 k.) gör. nyelvű sírfelirata, s a 19. sz: XIII. Leó kapta ajándékba Abdul Hamid szultántól, ill. fölfedezőjétől, W. Ramsay-tól 2 darabban: "Egy kiváltságos város polgáraként állíttattam e követ még életemben, hogy idejekorán gondoskodjam a test nyughelyéről. A nevem Aberkiosz, s tanítványa vagyok a szent Pásztornak, aki nyáját hegyeken és dombokon legelteti, s oly nagy szeme van, hogy átlát mindenen. Ő tanított engem... megbízható tudásra. Elküldött Rómába, hogy lássak egy birodalmat, s egy királynőt arany ruhában és arany cipőben; de egy népet láttam ott, ragyogó pecséttel. Szíria földjét is láttam, minden városát, s miután átkeltem az Eufráteszon, Niszibiszt is. Mindenütt találtam hozzám hasonlóan gondolkodókat; Pál volt a kísérőm (?). A hit vezetett engem mindenütt, bárhol jártam, eledelül egy rendkívül nagy, tiszta forrásból való hallal táplált, melyet egy tiszta szűz fogott; ezt adta a barátaimnak mindenütt ételül, kínálva hozzá vízzel kevert bort és kenyeret. Én, Aberkiosz parancsoltam, hogy véssék kőbe ezt, s a vésnök mellett álltam, pedig már megéltem 72 esztendőt. Aki ezt megérti, mindenki, aki társam a hitben, imádkozzon Aberkioszért. A síromra senki ne temetkezzék. Ha mégis, a rómaiak pénztárába 2000, szeretett városom, Hieropolisz pénztárába 1000 aranyat fizessen." →Pektoriosz-felirat **

LThK 1930. I:25. - Vanyó 1988:35.