Magyar Katolikus Lexikon > E > emmauszi tanítványok


emmauszi tanítványok: 1. a Lk 24: említett 2 tanítvány (→Kleofás), akik Emmauszba indulva találkoztak a föltámadt Úr Jézussal, de nem ismerték föl, csak a közös vacsora közben, a kenyér megtörésekor. - 2. a történetet ábrázoló képtípusok: úton Emmausz felé, ill. a vacsora. Az első típus korábbinak látszik. Krisztus és a 2 tanítvány, mindhárman zarándokruhában az úton (Ravenna, S. Apollinare Nuovo, mozaik, 520-25). A ném. könyvfest-ben az egyik tanítványt olykor Szt Lukáccsal azonosítják (Egbert-kódex, 980 k., Trier, Városi Kvtár). A gótikus plasztika oszlopfőkön és üvegablakokon ábrázolta a motívumot. A késő-kk. és a barokk képein igen gyakori volt, mert lehetőséget nyújtott az aprólékos tájkép festésére, a 3 személy néha puszta kellék lett csak. A 19-20. sz: a 3 személy minden háttér nélküli csoportot alkot. - A vacsora a 10. sz. könyvfest-ében jelent meg mint szimmetrikus kompozíció: Krisztus a 2 tanítvány között ül, megáldja és megtöri a kenyeret. A kk. középső szakaszán a téma ritka. Az itáliai, sp. és holland barokk fest-ben a lakoma gazdag csendéletté vált. Krisztus gyakran fénylő alakban jelent meg, ill. a tanítványok szeme láttára fényjelenséggé oldódott (Rembrandt, Párizs, Louvre, 1648). **

Sachs 1980:114.