Magyar Katolikus Lexikon > E > ellenállás


ellenállás: teológiai értelemben a rosszal szembeni magatartás. - A kísértéssel szemben az ~ lehet passzív, amikor a lélek →beleegyezés nélkül viseli; a bűnveszély fokától függően maga a passzív ~ is bűnné válhat. Aktív az ~, ha tevékenyen szembefordul a kísértéssel. Ez lehet közvetett, ha a figyelem elterelésével történik, v. közvetlen, ha a kísértéssel ellentétes cselekvésbe fog, ill. elhatározást tesz. Ált. elegendő a  közvetett ~, sőt bizonyos esetekben a legjobb (pl. a hit v. a →tisztaság elleni kísértésekben); de van, amikor a közvetlen ~ célszerűbb (pl. a szeretet elleni kísértésekben jót tenni azzal, aki bántott). - Az →erőszakkal szemben kötelesség az ~, ha ezzel az erőszak elhárítható, ill. ha csak így akadályozható meg a belső hozzájárulás. - A Szentírásban a keresztény alapvető állapota az ~ a bűnnel szemben (Zsid 12,4; vö. 1Pt 5,9; Jak 4,7). A zsoltárok és az ósz-i próf-k sokszor úgy mutatják be Istent, mint aki "szembeszáll" a bajjal, halállal, igazságtalansággal és a bűnnel (vö. Zsolt 21,14; 68,2; Iz 30,18). Az imádság is fölfogható ~ként, ha a hétköznapok gépies, lélekölő folyamatából való kiszakadást, a lélek Istenhez emelkedését jelenti. - A polg. életben az ~ az állampolgároknak a hatalom visszaélésével szembeni magatartása. A →természetjogban gyökerezik, tehát még akkor is érvényes, ha egy-egy áll. jogrendje nem mondja ki az ~ra való jogot. Ha az állampolg-ok kimerítettek minden alkotmányos eszközt, súlyos jogsértés esetén az ~ eszközéhez folyamodhatnak. Az ~ kötelességük is lehet, "ha az állami törvények nyíltan szembefordulnak az isteni jogokkal" (XIII. Leó). Itt is megkülönböztethetünk passzív és aktív ~t. A passzív ~ az állam egyik v. másik, a közjót veszélyeztető intézkedése ellen irányul (bojkott, sztrájk, kivándorlás, szabotázs, a katonai szolg. megtagadása), az aktív ~ az egész fönnálló államrend ellen (fölkelés). Az aktív ~ az →Egyház szociális tanítása szerint az egyének és közösségek önvédelmi jogából következik és az áll. beavatkozási körének korlátozására irányul; mindenképp védekező és nem támadó jellegű, s különösen nem foglalhat magába gyilkosságokat. Az ~i jog egyes orsz-okban tételes törv-ekben rögzített jog. Ennek azonban meglehet az a veszélye, hogy az ~ nem lesz több, mint törvényesített engedetlenség. Valójában ilyen orsz-okban sem mentesül az egyes ember az alól a kötelessége alól, hogy lelkiismerete szerint döntsön. Az ~ együttjárhat az →erőszakmentes cselekvés más formáival. Könnyen csaphat át →forradalomba, ahol erőszakra is sor kerülhet. Mü.L.-Cs.I.-L.V.

Schütz 1993:71. - RK 1993:2242.