Magyar Katolikus Lexikon > E > elkaszaiták


elkaszaiták: gnosztikus-zsidókeresztény szekta. - Alapítója, Elkhaszai Kr. u. 101 k. próf-ként lépett föl a Jordántól K-re, s 116: írásba foglalta kinyilatkoztatásait. Az ~ 220 k. Rómában, 247: Palesztinában tűntek föl. Tanításukról, melyben több a zsidó, mint a ker. elem, az egyhatyáktól tudunk: megtartották a körülmetélést és a szombatot, Jeruzsélem felé fordulva imádkoztak, a Szentlelket nőnek tartották, Krisztusról vallották, hogy többször megjelenik a tört-ben. Az Atya és a Fiú nevében kereszteltek, az úrvacsorát kenyérrel és sóval ülték. A 4. sz. után elenyésztek. **

LThK III:823.