Magyar Katolikus Lexikon > E > el nem hált szentségi házasságok felbontása


el nem hált szentségi házasságok felbontása: Két keresztény, v. egy keresztény és egy nem keresztény →el nem hált házasságát a pápa megfelelő okból felbonthatja, ha ezt mindkét fél v. legalább az egyikük kéri (1142.k.). Erre még akkor is van lehetőség, ha a másik fél a házasság felbontását esetleg ellenzi (uo.; vö. 1697.k.). - Az ~nak, amelyet különleges szóhasználattal felmentésnek is szokás nevezni, eljárási módját az Egyh. Törvénykv-ön (1697-1706.k.) kívül külön sztszéki jogszabályok határozzák meg. - Ha a felek egyike kéri a felmentést, a pápához intézett kérvényt kell beadnia a lakóhelye szerint illetékes mpp-höz (1699.k. 1.§). A pp. az ügy kivizsgálását ált. az →egyházmegyei bíróságra bízza (vö. 1700.k. 1.§). A vizsgálatnak 2 dolgot kell tisztáznia: valóban elhálatlan-e a házasság, ill. lpászt. szempontból indokolt-e a felmentés megadása. A felmentés kellő indokának számít pl., ha a felek életközösségének helyreállítására már nincs remény (pl. polgárilag elváltak), fiatalok s új egyh. házasságot akarnak kötni, ill. ker. családot akarnak alapítani, v. egy már meglévő újabb polg. házasságot kívánnak rendezni az Egyh. színe előtt. A házasság elhálatlanságát az orvosszakértők esetleges véleményén kívül elsősorban a felek és a tanúk vallomása bizonyíthatja, feltéve hogy szavahihetőségük kellően igazolt. - A bizonyítási eljárás végeztével a vizsgáló (bíró) az összes iratokat a saját jelentésének kíséretében a pp-höz továbbítja (1704.k. 1.§). Ezután az iratokat a kötelékvédő észrevételeivel és saját szavazatával együtt a mpp. fölterjeszti a Szentségi Kongr-hoz (1705.k. 1.§); véleményt nyilvánít mind az elhálatlanság tényét, mind a felmentés megfelelő okának meglétét, mind a kegy időszerűségét illetően (1704.k. 1.§); igazolja tehát azt is, hogy a felmentés esetleges megadása nem okoz botrányt a hívek körében. A kongr-ban az ügyet újra megvizsgálják, s ha a kérést megalapozottnak találják, javaslatukkal felterjesztik a pápához, aki szabadon dönt az ~ról. A kongr. nem javasolja a felmentés megadását olyan esetekben, amikor az elhálás a házaséletnek a kat. erkölcsbe ütköző módja miatt nem történt meg. Ha a p. a felmentést megadja, ezt a kongr. megküldi a mpp-nek. Ezután a felek új házasságot köthetnek, hacsak a felmentő levél valamelyikük számára ezt nem tiltja v. nem köti ppi engedélyhez. A felmentést engedélyező levelet az Ap. Sztszék már nem a kérelmezőnek, hanem annak a mpp-nek küldi, aki a kérelmet elfogadta (1706.k.). Ő közli a leiratot a felekkel, s neki kell gondoskodni arról, hogy a házasságkötés és a keresztelés helyén a plnos a felmentést a házasultak és a kereszteltek anyakönyvébe bevezesse. - A felmentés tartalmazhat új házasságkötést tiltó záradékot is egyik v. esetleg mindkét fél számára. Az ilyen záradéknak 2 típusa van: 1. a szoros értelemben vett tilalom (vetitum), amely azt eredményezi, hogy ha az a fél, akire a tilalom vonatkozik, új házasságot akar kötni, a pp-höz kell fordulnia, aki azonban nem adhat neki saját hatáskörében engedélyt a házasságra, hanem a Szentségi Kongr-hoz kell továbbítania az ügyet; 2. a ppi engedélyhez kötés (ad mentem), mely azt jelenti, hogy az érintett csak pp-ének engedélyével köthet új házasságot. A pp-nek ezt az engedélyt csak akkor szabad megadnia, ha orvosszakértő útján meggyőződött arról, hogy az illető jelenleg alkalmas a házasságra, ill. ha az érintett komoly ígéretet tett arra, hogy házastársi kötelességeit megfelelően teljesíteni fogja (ha ti. a házasfél akaratlagos magatartása okozta, hogy az előző házasságot nem hálták el). E.P.

Erdő 1991:466.