Magyar Katolikus Lexikon > E > el nem hált házasság


el nem hált házasság (lat. non consummatum): érvényesen megkötött, de nemi aktussal be nem teljesített házasság (→megkötött és elhált házasság). - A hatályos Codex az elhálás megvalósulásához (az emberi személy egészét tartva szem előtt) megkívánja, hogy a házastársi cselekedet emberi módon menjen végbe. Nincs tehát elhálva az a házasság, amelyben ez pl. csak erőszakkal, részegen v. kábítószer hatása alatt történt meg. - Az elhálás megtörténtének biológiai feltételei az egyh. joggyakorlat szerint a merevedés (erectio), a legalább részleges behatolás (penetratio) és a magömlés a hüvelyben (eiaculatio in vagina). Nem szükséges viszont hozzá az, hogy a ffinak megtermékenyítésre alkalmas "magva" (verum semen) legyen. Ez utóbbi alapelvet a Hittani Kongr. 1977. V. 13-i határozata ált. érvénnyel leszögezte (AAS 1977, 426). - Természetesen a házastársi aktusnak a felek között, ahhoz, hogy a házasságot elhálttá tegye, az érvényes házasságkötés után kell végbemennie. Nincs tehát elhálva azok házassága, akik egymással csak a házasságkötés előtt éltek szexuális életet. - Ha a házasságkötés után a felek együtt laktak, az elhálást vélelmezzük, amíg ennek ellenkezője be nem bizonyosodik (1061.k. 2.§). Ez ellen a jogvélelem ellen az ~ alóli pápai felmentésért (1142.k.) folyó eljárás (1697-1706.k.) során bizonyításnak van helye. E.P.

Erdő 1991:407.