🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > E > ekphónészisz
következő 🡲

ekphónészisz (gör. 'fölkiáltás'): a bizánci szertartásban a pap szertartást kezdő, a csendesen mondott könyörgéseket és az →ekténiákat záró rövid énekelt imája. Az ~ elnevezés vsz. onnan ered, hogy a diákonus által olvasott könyörgések zárómondatát a pap eredetileg fennhangon énekelte. P.I.

Mikita 1891:72, 93.