Magyar Katolikus Lexikon > E > egyházmegyei papi szenátus


egyházmegyei papi szenátus (lat. consilium presbyterale): a megyéspüspök papokból álló tanácsadó testülete. - Fölállítását VI. Pál p. Ecclesiae Sanctae kezdetű motu propriójában rendelte el. Feladata, hogy a jog előírása szerint segítse a mpp-öt az egyhm. kormányzásában (495.k. 1.§). Állandó szerv, megalakítása az egyhm-kben kötelező (495.k. 1.§). A →káptalanra a jog már nem alkalmazza ezt a nevet, noha tanácsadói szerepe helyenként továbbra is fennmaradhat (vö. 502.k. 3.§). →Apostoli vikariátusokban és pref-kban nem a szó szoros értelmében vett ~ működik, hanem ahhoz hasonló funkciójú ún. missziós tanács, mely legalább 3 misszionárius papból áll, akiket az ap. vikárius, ill. prefektus nevez ki (495.k. 2.§). - Szabályzata. Az ~nak saját szabályzatot kell alkotni, amit a mpp. hagy jóvá. Összeállításakor figyelembe kell venni az erre vonatkozó pp-kari szabályokat (496.k.). Hazánkban a →püspöki konferencia 1968. III. 14: határozott az ~ok fölállításáról, s ehhez csatolta a Magyarországi egyházmegyék ~ainak egységes szabályzatát. Így nálunk a mpp-ök által közösen kiadott egységes szabályzat irányítja a szenátusok munkáját (vö. 455.k. 4.§). - Tagjai három csoportra oszlanak. Vannak választott tagok, hivataluknál fogva automatikusan ~i tagsággal rendelkező, ún. született tagok, és lehetnek a mpp. által szabadon kinevezett tagok (497.k.). Az ~ összetétele az egyetemes jog szerint az alábbi szabályokhoz igazodik: 1. a kánonok és a szabályzat előírásai szerint a tagok kb. felét maguk a papok választják; 2. az ~ megválasztásában aktív és passzív választójoga van az illető egyhm-be inkardinált összes világi papnak, az ott tartózkodó és annak javára hivatalt viselő egyéb papoknak, valamint ha a szabályzat előírja, az egyhm-ben lakóhellyel v. pótlakóhellyel rendelkező más papoknak is; 3. a szabályzat határozza meg, hogy kik a született tagok (498.k., vö. 497.k.). Hazánkban a tagok 2/3 részét az egyhm. papsága választja rendszerint esp. ker-enként. A székeskápt., a papnevelő int. elöljárói és tanárai, az egyhm. bíróság bírái és tisztviselői szintén választanak egy-egy küldöttet. A tagok egyharmadát a mpp. jelöli ki. Ez nem ellenkezik a 497.k. 1. számával, hiszen ott a választott tagok aránya csak iránymutatásként, nem pedig szigorúan nyert meghatározást. A tagok választásának módját a szabályzat határozza meg. Ezt úgy kell tennie, hogy "lehetőleg" a különböző papi munkakörök és az egyhm. különböző vidékei kellő képviseletet kapjanak (499.k.). Ennek az ált. irányelvnek a fent említett magyarországi rendelkezés megfelelni látszik. A tagok kinevezése a szabályzatban meghatározott időre szól. Ebben a témában a szabályzatnak úgy kell rendelkeznie, hogy az egész ~ v. annak egy része öt éven belül megújításra kerüljön (501.k. 1.§). - Az ~ működésének fő elvei: 1. Az összehívás, az elnöklés, a tárgyalandó kérdések meghatározása, ill. a megvitatásra javasolt kérdések napirendre tűzése a mpp. joga (500.k. 1.§). 2. Az ~nak csak tanácsadói joga van. Fontosabb ügyekben a mpp-nek ki kell kérnie az ~ véleményét, hozzájárulására azonban csak a jogban kifejezetten megjelölt esetekben van szüksége (500.k. 2.§). Azok közül a fontosabb ügyek közül, melyekben a mpp-nek az ~ véleményét kell kérnie, a Törvénykv. néhányat név szerint is említ. Ezek: az egyhm. zsinat tartása (461.k. 1.§); pléb-k létesítése, megszüntetése, jelentős megváltoztatása (515.k. 2.§); az adományok fölhasználásáról és a klerikusok díjazásáról rendelkező egyhm. szabályzatok kidolgozása (531.k.); a pléb. pasztorális tanácsok létesítése (536.k. 1.§); tp-építés (1215.k. 2.§); használaton kívüli tp. más célra fordítása (1222.k. 2.§); az egyhm-ben lévő egyh. jogi személyekre adó v. hozzájárulás kivetése (1263.k.). Olyan esetet a CIC nem említ kifejezetten, ahol a mpp-nek az ~ hozzájárulására lenne szüksége. 3. Az ~ nem járhat el érvényesen a mpp. nélkül. Egyedül a mpp. illetékes arra is, hogy az ~ által adott tanácsot, illetve beleegyezést nyilvánosságra hozza (500.k. 3.§). 4. Az ~nak egyéb sajátos feladatai is vannak. A mpp. javaslatára tanácsadó plnosokat választ ki, akiknek véleményét a plnosi áthelyezési v. elmozdítási eljárásban ki kell kérni (1742.k. 1.§, vö. 1740-1752.k.). A részleges zsinatokra két választott képviselőt küld. Ezeknek ott tanácsadói joguk van (443.k. 5.§). Az ~ összes tagjai részt vesznek az egyhm. zsinaton (463.k. 1.§ 4). - Szerepének vége. Széküresedéskor az ~ automatikusan megszűnik. Feladatát a tanácsosok testülete látja el. Az új mpp-nek hivatalba lépése után egy éven belül újra létre kell hoznia az ~t (501.k. 2.§). Az ~ megszűnhet feloszlatással is. Erre a mpp. jogosult, ha az ~ az egyhm. érdekében a rábízott feladatot nem teljesíti v. szerepével súlyosan visszaél. A föloszlatás előtt a mpp-nek meg kell kérdeznie a metropolitát, v. ha a metrop. saját egyhm-jében intézkedik, legrégebben kinevezett szuffragáneus pp-ét. A föloszlatás után a mpp. az ~t egy éven belül újra köteles megalapítani (501.k. 3.§). E.P.

LG 28. - CD 27-28. - PO 7. - AG 19-20. - AAS 1966:766. (Ecclesiae Sanctae m. p.); 1970:459. (a Kléruskongr. 1970. IV. 11-i körlevele) - Erdő 1991:283.