Magyar Katolikus Lexikon > E > egyházi választás


egyházi választás (lat. electio): alkalmas személy kijelölése egy megüresedett →egyházi hivatalra az erre jogosultak megfelelő többségének testületi jellegű akaratnyilvánítása útján. - A 164.k. alapelve szerint a Codexnek a választásra vonatkozó ált. szabályai (164-179.k.) csak annyiban követendők, amennyiben maga az egyetemes jog (pl. 421.k. 1.§), a részleges jog, a szerz. szabályzatok, az intézmények alapszabályai nem intézkednek az ~ módjáról. 1. Az ~ határideje ált. a hivatal megüresedésétől számított hasznos 3 hónap (165.k.). Ha ez az idő kihasználatlanul telik el, akkor a hivatalt →szabad adományozással töltheti be az az egyh. hatóság, akire egyébként az ~ megerősítése tartozna, v. ha az nem szorul megerősítésre, az a hatóság, amelyre a betöltés joga (pl. a 421.k. 2.§ szerint) háramlik (165.k.). - A határidő kihasználatlanul telt el, ha egyáltalán el sem kezdték v. nem fejezték be az ~t, továbbá ha érvénytelenül választottak, v. az ~ eredménye nem volt megerősíthető, pl. a megválasztott alkalmatlansága miatt. - 2. A választók összehívása a választói testület v. csoport elnökének feladata. Mindazokat egybe kell hívnia, akik ehhez a testülethez v. csoporthoz tartoznak (166.k. 1.§), vagyis akiknek az ~on szavazati joguk van, azaz jogilag nem képtelenek a szavazásra (vö. 171.k.), nem mondtak le szavazati jogukról és nincsenek akadályozva (vö. 167.k. 1.§). Aki ui. akadályozva van a megjelenésben, az (hacsak az illető ~ra vonatkozó szabályok másként nem rendelkeznek) nem szavazhat levélben v. képviselő útján (167.k. 1.§). Ha az ~ra jogosultak több, mint 1/3-ának meghívását elmulasztották, az ~ magánál a jognál fogva semmis, hacsak az összes meg nem hívott választók ténylegesen jelen nem voltak (166.k. 3.§). Az egyetemes jog szerint az ~ akkor is érvénytelen, ha mindenkit szabályosan meghívtak ugyan, de a választóknak legalább a fele nem jelent meg (119.k. 1.§). A választók összehívásának tartalmaznia kell az ~ helyét és napját (167.k. 1.§), s természetesen azt is, hogy ~ról van szó. Mivel ezek az ~i meghívás lényeges elemei, megjelölésük nélkül az összehívás érvénytelen (vö. 124.k.). - Az összehívás formáját az egyetemes jog nem szabja meg, tehát történhet szóban is. Ha külön szabályok előírják, hogy az összehívásnak személyesnek kell lennie, a meghívandók →lakóhelyén, pótlakóhelyén v. tartózkodási helyén kell történnie, különben érvénytelen (166.k. 1.§). - 3. A választóknak ahhoz, hogy érvényesen szavazhassanak, a meghívásban megjelölt helyen és időben jelen kell lenniük. Levélben v. képviselő útján nem lehet szavazni, hacsak a szabályzat másként nem rendelkezik (167.k. 1.§). Ha azonban valaki a választók közül jelen van ugyan abban a házban, ahol az ~t végzik, de betegsége miatt nem tud a cselekménybe bekapcsolódni (pl. másik helyiségben kénytelen tartózkodni, még ha nem is fekvő beteg), a szavazatszedők (vö. 173.k.) kötelesek kivenni írásbeli szavazatát (167.k. 2.§), feltéve, hogy az illető nem képtelen az emberi cselekvésre (vö. 171.k. 1.§ 1). - Hacsak az adott ~ra nézve más külön szabály nincsen (164.k.), minden választó csupán egyetlen szavazatot adhat le, még akkor is, ha több jogcímen illeti meg a szavazati jog, pl. valaki tényleges tartfőn. és volt egyetemes rfőn. (168.k.). Ha a szavazatok száma meghaladja a választókét, a szavazás érvénytelen (173.k. 3.§). - Az ~ résztvevőinek a választói testület v. csoport tagjainak kell lenniük. Ha olyan személyt engednek szavazni, aki nem tartozik a csoporthoz, maga az ~ érvénytelen (169.k.). Ha a csoport tagjai közül szavaz olyan valaki, akinek valamilyen okból nincs szavazati joga, a szavazat ugyan semmis, de maga az ~ pusztán ettől még nem érvénytelen (171.k. 2.§). Ha a csoporthoz nem tartozó személyt nem engedték a szavazáshoz, hanem pl. megtévesztés útján sikerült szavazatot leadnia, ez úgy tűnik, nem teszi az ~t érvénytelenné. A megegyezés útján történő ~ban a 174.k. 1.§ szerint megbízottként szerepelhet a csoporthoz nem tartozó személy is. - Ahhoz, hogy a választói testület v. csoport megjelent tagjainak szavazata érvényes legyen, a választóknak képeseknek kell lenniük a szavazat leadására. Ehhez a 171.k. 1.§ szerint: a) Képeseknek kell lenniük az emberi cselekvésre. Ha ez a képesség akár pillanatnyilag (pl. teljes részegség következtében), akár tartósan (pl. mert az illető ált. nem rendelkezik értelme használatával, vö. 99.k.) hiányzik, a szavazat érvénytelen. -

b) Rendelkezniük kell aktív szavazati joggal. Aki ezt elveszítette, akár →jóvátevő büntetés következtében (vö. 1336.k. 1.§ 2), akár magánál a jognál fogva, mint pl. a megszentelt élet intézményeinek exklausztrált tagjai (vö. 687.k.), annak szavazata semmis. - c) Nem lehetnek ítélettel v. határozattal kiszabott v. kinyilvánított kiközösítésben (vö. 1331.k. 2.§. 2). Az a magánál a jognál fogva kiközösítésbe esett személy viszont, akinek kiközösítését nem nyilvánították ki hivatalosan (vö. 1352.k. 2.§), érvényes szavazatot ad le. A szavazás ui. nyilvános cselekmény, nem elég érvénytelenségéhez, hogy csupán az érintett tudjon lelkiismeretében a kiközösítésről. - d) Nem lehetnek olyanok, akik az Egyh. közösségét (vö. 205.k.) közismerten elhagyták. A közismert elhagyáshoz nem szükséges feltétlenül a formális aktus (pl. más felekezetbe való átlépés), elegendő, ha pl. valaki közismerten eretnek, hitehagyó v. szakadár (vö. 751.k.). - A választói testület v. csoport olyan tagjait, akik a fenti feltételek bármelyikének hiánya miatt képtelenek érvényes szavazat leadására, nem szabad szavazni engedni. Ám ha mégis szavaztak, a szavazat ugyan semmis, de ez magát az ~t nem teszi érvénytelenné, hacsak ki nem tűnik, hogy ezt a szavazatot leszámítva a megválasztott személy nem kapta meg a szükséges számú szavazatot (171.k. 2.§). - 4. A szavazatok érvényességének föltételei: a) A szavazatnak szabadnak kell lennie. Eleve érvénytelen annak szavazata, akit súlyos megfélemlítéssel v. megtévesztéssel vettek rá arra, hogy bizonyos személyt v. vagylagosan több személyt ("v. A-t v. B-t") megválasszon (171.k. 1.§ 1). Ha nem a konkrét szavazatot befolyásolták, hanem magának az egész ~nak, ill. a választók összességének szabadságát akadályozták (pl. "nem hagyhatja el senki a helyiséget, amíg A-t meg nem választották"), az ~ érvénytelen (170.k.). - b) A szavazatnak titkosnak, biztosnak, feltétlennek és meghatározottnak kell lennie (172.k. 1.§ 2). A titkosságnak a leadáskor kell meglennie. Ha előtte v. utána kiderül, hogy valaki egy bizonyos személyre készül szavazni v. szavazott (pl. ha valaki a saját nevét is aláírta az összehajtva leadott szavazócédulára), ez nem teszi érvénytelenné a szavazatot. Mivel a titkosság nem zárja ki, hogy a szavazatszedők (vö. 173.k.) értesüljenek arról, ki kire szavaz, a szavazatszedőkkel szóban közölt szavazat is lehet érvényes. - A szavazat biztos, ha nem hagy kétséget leadójának szándéka felől. Tehát határozottnak kell lennie, pl. "választom", nem pedig "választanám". - A szavazat akkor feltétlen, ha nincs benne feltétel kikötve. Ha tehát magában a szavazatban jelölnek meg feltételt, a szavazat érvénytelen. Ha viszont előtte kötöttek ki feltételt, de azt magába a szavazatba nem foglalták bele, a szavazat érvényes, de a feltétel semmis (172.k. 2.§). - A szavazat meghatározott, ha egyértelműen kitűnik belőle, hogy leadója kit akar megválasztani. A "Sándort választom" szavazat pl. meghatározottnak tekintendő, ha a választható személyek közt csak egy Sándor van. Ha viszont több ilyen nevű személy van köztük, a szavazat semmis. Biztosan nem minősíthető meghatározottnak pl. az ilyen szavazat: "azt választom, akire a legtöbben fognak szavazni". - A CIC szerint nem érvénytelen, ha valaki önmagára szavaz, sőt a jog ezt nem is tiltja. Ennek a lehetőségnek a meghagyása célszerűnek látszik, különben mindig vizsgálni kellene, melyik szavazatot ki adta le. Más kérdés, hogy erkölcsileg helyes-e ilyet tenni. Egyébként az egyes ~okra vonatkozó részleges v. külön szabályok kimondhatják a választó önmagára adott szavazatának érvénytelenségét. - 5. Az ~ lefolyása. Az ~ megkezdése előtt ki kell jelölni a választók közül legalább 2 szavazatszedőt. Az ő feladatuk, hogy a szavazatokat összegyűjtsék, az ~ elnöke előtt ellenőrizzék, hogy a cédulák száma (mivel az ~ ált. szavazócédulával történik) megfelel-e a választók számának, majd ellenőrizzék a szavazatokat (nincs-e köztük érvénytelen), végül közöljék, ki hány szavazatot kapott (173.k. 1-2.§). - Ha a szavazatok megszámlálásakor kitűnik, hogy számuk felülmúlja a választók számát, az ~ (mint fentebb említettük) érvénytelen (173.k. 1.§). Ha kevesebb a leadott szavazatok száma, mint a választóké, ez nem teszi érvénytelenné az ~t, mert csupán arra utal, hogy valaki nem élt szavazati jogával, amit az egyetemes egyhjog lehetővé tesz. - A szavazási eredmények közlésének módját illetően több megoldás képzelhető el. A szavazatszedők az egész testület v. csoport előtt felolvashatják az egyes szavazatokat, v. táblára írhatják a neveket és a rájuk adott szavazatokat, de megtehetik pl. azt is, hogy az elnök előtt összeszámlálják, ki hány szavazatot kapott, s csak a végeredményt hirdetik ki a közösségnek. Nem elégséges viszont csupán a megválasztott nevét és a rá leadott szavazatok számát közölni a választókkal, hanem mindazok nevét ismertetni kell, akik szavazatot kaptak, a rájuk adott szavazatok számával együtt. Egyébként ugyanis nem tűnne ki, hogy ki hány szavazatot kapott (173.k. 2.§). - Az ~on valakinek be kell töltenie a jegyző szerepét, akit (hacsak más külön rendelkezés nincs) a szavazatszedők kijelölésének analógiájára (173.k. 1.§, vö. 19.k.) a választói testület v. csoport jelöli ki. A jegyző, ugyancsak a szavazatszedők analógiájára, a választók egyike kell, hogy legyen, de az egyetemes jog nem zárja ki azt sem (vö. 10.k.), hogy ezt a feladatot érvényesen olyan személyre bízzák, aki nem tartozik a választók közé. A jegyzőnek az ~ról jegyzőkv-et kell készítenie, s ezt neki magának, valamint legalább az elnöknek és a szavazatszedőknek alá kell írniuk, s az illető választói testület levtárában kell őrizni (173.k. 4.§). -

A választócédulákat az ~ végeztével nem kell megőrizni, sőt az utólagos indiszkréciók elkerülése végett célszerű megsemmisíteni őket, bár elégetésüket a CIC már nem írja elő, mint a CIC 1917:171.k. 4.§ tette. - A többséget és a több forduló megtartásának módját illető ált. szabályokat a Codex a →jogi személyekről szólva ismerteti (119.k. 1, 176.k.). - 6. Az ~ eredményének kihirdetése. A szavazatszedőknek közölniük kell, ki hány szavazatot kapott (vö. 173.k. 2.§). Ezzel azonban az ~ eredménye még nem nyer hivatalos kihirdetést. Erre akkor kerül sor, mikor a választói testület v. csoport elnöke (tehát nem az ~ elnöke, aki lehet más is, mint a csoport elnöke) kihirdeti, hogy a szükséges többségre vonatkozó előírások alapján ki a megválasztott személy (176.k.). E kihirdetés a testület egésze akaratának kinyilvánítása, vagyis az ~ lényegi eleme, ezért szükséges az ~ érvényességéhez (vö. 124.k. 1.§). - 7. Az ~ közlése és elfogadása. Az ~ eredményét a választó testület v. csoport elnökének rögtön közölnie kell a megválasztott személlyel (177.k. 1.§). A közlés  célja, hogy az érintett az értesüléstől számított 8 nap hasznos határidőn belül jelezze a testület v. a csoport elnökének, hogy elfogadja-e a megválasztását v. sem (177.k. 1.§). - Ha a megválasztott a határidőn belül nem válaszol v. elutasítja a választást, az ~nak nincs jogi hatása (177.k. 1.§), s a választóknak az erről való értesüléstől számított 1 hónapon belül új ~t kell tartaniuk (uo.). Ha a megválasztott az ~t a határidőn belül elfogadja, akkor megerősítésre nem szoruló ~ (pl. egyhm. kormányzó) esetén rögtön teljes joggal elnyeri a hivatalt, megerősítésre szoruló ~ esetén pedig jogot szerez a hivatalhoz, vagyis arra, hogy →megerősítést kapjon (178.k., 179.k. 2.§). - 8. A megegyezés útján végzett ~ abban áll, hogy a választók egy v. több alkalmas személynek adják át az ~ jogát egy konkrét esetre, aki v. akik a kapott felhatalmazás alapján elvégzik az ~t mindenki nevében (174.k. 1.§). Hacsak a jog v. a szabályzat másként nem rendelkezik, ezt a formát minden ~ során szabad alkalmazni, feltéve, hogy ehhez a módhoz minden választó egyhangúlag, írásban hozzájárult (174.k. 1.§). Mivel itt a választójog személyes gyakorlásáról való lemondásról van szó, ez minden választót egyénileg érint, mindenkinek jóvá kell hagynia (vö. 119.k. 3). A megbízottak személyének kiválasztásához (ellentétben a megegyezéses mód melletti döntéssel, melynek egyhangúnak kell lennie) a választói testület többségi szavazata is elég (vö. 119.k. 1). - A megbízottak lehetnek a választói testülethez tartozó v. azon kívül álló személyek, de alkalmasaknak (174.k. 1.§), vagyis a szavazásra jogilag képeseknek (vö. 171.k. 1.§; 1336.k. 1.§ 2) kell lenniük. Ha a testület v. a csoport csak klerikusokból áll, a megegyezéssel megbízottaknak is klerikusoknak kell lenniük, különben az ~ érvénytelen (174.k. 2.§). - A megbízottaknak az ~ra vonatkozó jogszabályok (161-170.k.) szerint kell eljárniuk (174.k. 3.§). Ezeket azonban nem lehet mindig teljesen megtartani, hiszen nincs többség és szavazás, ha csupán egyetlen megbízottnak (vö. 174.k. 1.§) adták át az ~ jogát. Ha pedig 2 v. 3 megbízottat állítottak, nincs értelme a szavazatszedők kijelölésének. - A megegyezéssel megbízottak, mint ált. az összes megbízottak (vö. pl. 42.k.), csak a kapott megbízás keretei közt járnak el érvényesen. Ezért érvénytelen az ~, ha nem tartják meg a megegyezésben az ~i joguk gyakorlását rájuk ruházó választók által kikötött és a joggal nem ellenkező feltételeket (174.k. 3.§). Ha viszont a joggal ellentétes feltételeket kötöttek volna ki (pl. hogy a megbízottak csak 2 jogilag alkalmatlan személy közül választhatnak), ezek a feltételek semmisek, a megbízottak kijelölésére vonatkozó megegyezés és a megbízott v. a megbízottak által a feltételek teljesítése nélkül végzett ~ viszont érvényes. - Ha egyetlen megbízottat állítottak, és ezt a lehetőséget külön feltétel formájában nem zárták ki, a megbízott önmagát is választhatja a hivatalra. A CIC-ből elhagyták ui. a régi jognak azt a rendelkezését (CIC 1917:172.k. 4.§), mely az ilyen ~t érvénytelenné tette. - A megegyezés megszűnik és a szavazás joga visszaszáll a megegyezés megkötőire, ha a testület v. a csoport még az ~ megkezdése előtt visszavonja; a hozzá fűzött feltételek valamelyike nem teljesül; a megbízottak elvégezték ugyan az ~t, de az valamilyen okból érvénytelen volt (175.k.). - A megegyezés útján végzett ~t követő teendők azonosak a rendes ~ utáni teendőkkel (ld. fent 5-7. p.). E.P.

Gaudement, Jean: Les Elections dans l'Église Latine des origines au XVIe siècle. Párizs, 1979. - Erdő 1991:136.