Magyar Katolikus Lexikon > E > egyházi rend gyakorlásának akadályai


egyházi rend gyakorlásának akadályai: 1. A rendek gyakorlását tiltó szabálytalanságok a következők: a) A rendek felvétele →szabálytalanság ellenére. Mind a szabálytalanságok, mind az akadályok tiltó jellegűek. Ha

tehát valaki szabálytalanság miatt nem vehette volna föl a szt rendeket, de fölmentés nélkül (meg nem engedett módon) mégis fölszteltette magát, az így fölvett rendet szabálytalanság miatt nem gyakorolhatja (1044.k. 1.§ 1). - b) A hitehagyás, az eretnekség v. a szakadárság →büntetendő cselekménye, ha nyilvános (1044.k. 1.§ 2). Ahhoz, hogy ezek a tényállások a szt rend felvételét illető szabálytalanságot okozzanak, nem szükséges, hogy nyilvános bűncselekmények legyenek. Ahhoz viszont, hogy a már fölvett rendek gyakorlására nézve szabálytalanságot eredményezzenek, mint bűncselekményeknek nyilvánosaknak kell lenniük. A CIC már nem említi a nyilvános büntetendő cselekmény (delictum publicum) fogalmát. Így nyilvános büntetendő cselekménynek továbbra is (vö. 6.k. 2.§) az tekintendő, amely "már köztudomású, v. olyan körülmények közt van, hogy józanul feltételezni lehet és kell, hogy könnyedén ismertté válhat" (CIC 1917:2197.k. 1).- c) Az 1041.k. 3., 4., 5. és 6. számában említett büntetendő cselekmények valamelyikének elkövetése (1044.k. 1.§ 3). Ezek a cselekmények elkövetőjüket szabálytalanná teszik a rendek fölvételére. Ám ha valaki sztelése után követne el ilyesmit, akkor is szabálytalanságba esik rendjének gyakorlását illetően. Ez a magyarázata annak, hogy pl. a →házassági kísérletet elkövető (pl. polg. házasságot kötő) papnak a szolgálatba való visszatéréshez nem elégséges az 1394.k. 1.§ szerinti fölfüggesztéstől megszabadulnia, hanem a szabálytalanság alól is fölmentésre van szüksége (vö. 1047.k. 2.§ 1). - 2. A rendek gyakorlásának egyszerű akadályai a következők: a. A rendek felvétele akadály ellenére (1044.k. 2.§ 1). Akit tehát egyszerű sztelési akadály kötött, de a szt rendet mégis fölvette, annak tilos azt gyakorolnia. Ez az egyszerű gyakorlási akadály abban különbözik a szabálytalanság ellenére fölvett rend gyakorlását tiltó szabálytalanságtól (vö. 1044.k. 1.§ 1), hogy más módon lehet elhárítani. b) Az elmebetegség és az 1041.k. 1. számában említett más pszichés betegségek (1044.k. 2.§ 2). Eszerint ha valaki sztelése után esik ilyen betegségbe, nem örökös szabálytalanság, hanem csak akadály keletkezik, mely azonban gyógyulása esetén nem automatikusan szűnik meg, hanem csak akkor, amikor a rend gyakorlását az ordinárius, szakértő meghallgatása után, megengedi. - 3. Az Ap. Sztszéknek van fenntartva a fölmentés a fölvett rend gyakorlását tiltó szabálytalanság alól: a) házassági kísérlet (vö. 1041.k. 3. miatti szabálytalanság alól akkor, ha az eset nyilvános; b) a szándékos emberöléssel v. magzatelhajtással kapcsolatos szabálytalanság (vö. 1041.k. 4.) alól akkor is, ha az eset titkos. A szt renddel járó cselekményeket az érintett a rend gyakorlását eltiltó szabálytalanság ellenére is gyakorolhatja igen sürgős, titkos esetekben, ha nem lehet az ordináriushoz v. az 1041.k. 3. és 4. sz-ában említett szabálytalanságok esetén az Ap. Poenitentiariához fordulni, és súlyos kár v. becsületvesztés veszélye fenyeget. Ilyenkor az érintettet terheli az a kötelesség, hogy gyóntatója útján, nevének elhallgatásával mielőbb az ordináriushoz v. a Poenitentiariához forduljon fölmentésért (1048.k.). - 4. Az akadályok sokszorozódása a tőlük való megszabadulás szempontjából jelentős. Megsokszorozódik, vagyis több külön darabnak számít a szabálytalanság v. az egyszerű akadály: a) ha több különböző okból fakad; b) ugyanannak az oknak ismételt fölmerülése esetén csupán akkor, ha szándékos emberölésből v. sikeres magzatelhajtás végzéséből származó szabálytalanságról van szó (1046.k.). Ha tehát pl. valaki több polg. házasságot is kötött elvált személyekkel, egyetlen sztelési szabálytalanságban szenved. - A fölmentési kérelemben minden szabálytalanságot és akadályt meg kell jelölni. Mégis, az ált. fölmentés érvényes arra is, amit jóhiszeműen hallgattak el, kivéve az emberöléssel v. magzatelhajtással (1041.k. 4) kapcsolatos, valamint a már bíróság elé vitt szabálytalanságokat. Nem érvényes viszont a fölmentés arra az akadályra, amit rosszhiszeműen hallgattak el (1049.k. 1.§). Mivel a szándékos emberölésből v. magzatelhajtásból fakadó szabálytalanság megsokszorozódik, a fölmentési kérelemben meg kell jelölni ezeknek a bűncselekményeknek a számát is, különben a fölmentés nem érvényes (1049.k. 2.§). A rendek fölvételét gátló szabálytalanságok és egyszerű akadályok alóli általános fölmentés az összes rendekre érvényes (1049.k. 3.§). Ha tehát valaki diákonussztelés előtt ilyet kapott, annak papsztelés előtt már nincs újabb fölmentésre szüksége ugyanaz alól az akadály alól.  E.P.

Erdő 1991:391, 393.