egyházi nemesi szék, prédiális szék: az →egyházi nemesek önkormányzati szervezete, mely a vármegyei szervezet fölépítését követte, de tőle teljesen független, egyházi földesúr joghatósága alá tartozott. A források bácsai, fajszi, füssi, érsekléli, szentgyörgyi, vajkai és verebélyi ~ről tudósítanak. Az egyházi nemesek nem minden esetben tömörültek ~be. - Az ~ közgyűlése bíróság szerepét töltötte be. Ítélkezett az egyh. nemesek egymás közti ügyeiben (hűtlenség, magszakadás, nemesítés stb.). Az esztergomi érs. ~ei büntető ügyekben is eljárhattak, halálos ítéletet is kimondhattak, melyben az érs. adhatott kegyelmet. Az 1790:43. tc. elrendelte, hogy a büntető ítéleteket a kir. táblához kell fölterjeszteni. Az ~ek pereiben a föllebbviteli fórum az →octavális szék. Az ~ek az ogy-be követeket nem küldhettek, orsz. ügyekről nem tanácskozhattak. A közgyűlés elnöke a főispán (nagyprép., pp. v. érs.). 1263: az esztergomi érs. nemeseinek minden ügyében egyedüli bírája, de a bíráskodást nádorai által gyakorolta. - A főispán joga a birtokadományozás és a hozzá kapcsolódó nemesítés. Ő jelölte ki a megüresedett tisztségek betöltőit, akiket a közgyűlés megválasztott. Az ~et ő v. személyes megbízottja képviselte. - Az alispán (ispán, comes) a főispán helyettese (a kk-ban familiárisa is), az ~ tisztviselőinek feje és pecsétjének őre. Tisztségét a főispán változásával elvesztette. Előfordult, hogy egy ~nek több alispánja is volt. A főszolgabíró (főbíró) irányította az ~ és községeinek közig-át. A főispán jelölése alapján a közgyűlés választotta, megesett, hogy azonos volt az ~ szomszédságában lévő járás főszolgabírájával. A főjegyző vezette a közgyűlés jegyzőkönyveit és hitelesítette az aljegyzők által készített hatósági iratokat. Kinevezését a főispántól kapta. - Néhány egyh. nemesi község élén szolgabíró, bíró is állt, aki irányította a közs. tanácsot, vezette a községet, kihágási ügyekben, kisebb bűnügyekben ítélkezhetett is. Néhol tanácsosok, esküdtek segítették. - Tisztújítást 1723:53. tc. szerint 3 é. kellett megtartani, ezt gyakran elmulasztották, de a lemondás v. halál miatt megüresedett állásokat a legközelebbi közgyűlésen betöltötték. A megválasztottak esküt tettek, hivatalukat a nádori megerősítés után kezdhették. Évenként általában 4 közgyűlést tartottak, a határozatokat a nádorral kellett megerősíteni, ha az nem volt jelen a határozathozatalkor. - II. József (ur. 1780-90) a közigag. átszervezésekor a vm-be kebelezte be, halála után önállóságát visszakapta. 1842-47: az →országos nemességgel is bíró egyh. nemesek személyi és ingó vagyoni ügye a vm-re tartozott, a nem nemes predialisták minden tekintetben az egyh. nagybirtokos joghatósága alatt maradtak, az orsz. nemesekhez tartozók jobbágyai polgári pereit a prediális szék, büntető ügyekben a vm hatósága alá rendelték. 1847: ezen egyh. nemesekre hátrányos megkülönböztetést megszüntették. Felsőbb engedély nélkül a női ágra is átszármaztatott egyh. nemességet tiltották. Az 1848. áprilisi törv-ek megszüntették az egyh. nemesi székek Árpád-kortól létező jogosultságát. 1855. II. 3: az uralkodói pátens kimondta az egy-i nemeseket tartó főpapok visszaháramlási jogának megszüntetését; e területrészek kiváltak az egy-i birtokból s végleg magántulajdonba kerültek.  Sz.Cs.- T.E.

Szekfű Gyula: Serviensek és familiárisok. Bp., 1912. - Klébelsberg évkv. 1935:28. - Regnum 1944-46. 1947:189. - Ozorai 1887:88. - Tanulm-ok a m. helyi önkormányzat múltjából 1971:147. - Bolla 1983.

egyházi nemesi szék, prédiális szék: az →egyházi nemesek önkormányzati szervezete, mely a vármegyei szervezet fölépítését követte, de tőle teljesen független, egyházi földesúr joghatósága alá tartozott. A források bácsai, fajszi, füssi, érsekléli, szentgyörgyi, vajkai és verebélyi ~ről tudósítanak. Az egyh. nemesek nem minden esetben tömörültek ~be. – Az ~ közgyűlése bíróság szerepét töltötte be. Ítélkezett az egyh. nemesek egymás közti ügyeiben (hűtlenség, magszakadás, nemesítés stb.). Az esztergomi érs. ~ei büntető ügyekben is eljárhattak, halálos ítéletet is kimondhattak, melyben az érs. adhatott kegyelmet. Az 1790:43. tc. elrendelte, hogy a büntető ítéleteket a kir. táblához kell fölterjeszteni. Az ~ek pereiben a föllebbviteli fórum az octavális szék (→nyolcados bíróság). Az ~ek az ogy-be követeket nem küldhettek, orsz. ügyekről nem tanácskozhattak. A közgyűlés elnöke a főispán (nagyprép., pp. v. érs.). 1263: az esztergomi érs. nemeseinek minden ügyében egyedüli bírája, de a bíráskodást nádorai által gyakorolta. – A főispán joga a birtokadományozás és a hozzá kapcsolódó nemesítés. Ő jelölte ki a megüresedett tisztségek betöltőit, akiket a közgyűlés megválasztott. Az ~et ő v. személyes megbízottja képviselte. – Az alispán (ispán, comes) a főispán helyettese (a kk-ban →familiárisa is), az ~ tisztviselőinek feje és pecsétjének őre. Tisztségét a főispán változásával elvesztette. Előfordult, hogy egy ~nek több alispánja is volt. A főszolgabíró (főbíró) irányította az ~ és községeinek közigazg-át. A főispán jelölése alapján a közgyűlés választotta, megesett, hogy azonos volt az ~ szomszédságában lévő járás főszolgabírájával. A főjegyző vezette a közgyűlés jegyzőkönyveit és hitelesítette az aljegyzők által készített hatósági iratokat. Kinevezését a főispántól kapta. – Néhány egyh. nemesi község élén szolgabíró, bíró is állt, aki irányította a közs. tanácsot, vezette a községet, kihágási ügyekben, kisebb bűnügyekben ítélkezhetett is. Néhol tanácsosok, esküdtek segítették. – Tisztújítást az 1723:53. tc. szerint 3 é. kellett tartani, ezt gyakran elmulasztották, de a lemondás v. halál miatt megüresedett állásokat a legközelebbi közgyűlésen betöltötték. A megválasztottak esküt tettek, hivatalukat a nádori megerősítés után kezdhették. Évenként általában 4 közgyűlést tartottak, a határozatokat a nádorral kellett megerősíteni, ha az nem volt jelen a határozathozatalkor. – II. József (ur. 1780–90) a közigag. átszervezésekor a vm-be kebelezte be, halála után önállóságát visszakapta. 1842–47: az →országos nemességgel is bíró egyh. nemesek személyi és ingó vagyoni ügye a vm-re tartozott, a nem nemes predialisták minden tekintetben az egyh. nagybirtokos joghatósága alatt maradtak, az orsz. nemesekhez tartozók jobbágyai polgári pereit a prediális szék, büntető ügyekben a vm. hatósága alá rendelték. 1847: ezen egyh. nemesekre hátrányos megkülönböztetést megszüntették. Felsőbb engedély nélkül a női ágra is átszármaztatott egyh. nemességet tiltották. Az 1848. IV-i törv-ek megszüntették az ~ek Árpád-kortól létező jogosultságát. 1855. II. 3: az uralkodói pátens kimondta az egyh. nemeseket tartó főpapok visszaháramlási jogának megszüntetését; e területrészek kiváltak az egyh. birtokból, s végleg magántulajdonba kerültek. Sz.Cs.–T.E.

Ozorai 1887:88. – Szekfű Gyula: Serviensek és familiárisok. Bp., 1912. – Klébelsberg évkv. 1935:28. – Regnum 1944–46. 1947:189. – Tanulm-ok a m. helyi önkormányzat múltjából 1971:147. – Bolla 1983.