Magyar Katolikus Lexikon > E > egyházfi


egyházfi, kurátor: az Egyház szolgálatában álló világi személy. A gazdasági ügyek helyi intézője, aki emellett a templomi szertartásokon, istentiszteleteken is kisegít. - Részt vesz és segédkezik a tp. falain kívül végzett szteléseken, →körmeneteket szervez, gyakran ministrál, sok helyütt a pap távollétében közösségi ájtatosságokat is vezet. Hagyományos föladata a →perselyezés, gondoskodik a tp. fölszereltségéről és rendjéről. Megbízatása révén a falu legtekintélyesebb tisztségviselői közé tartozik. Prot. gyülekezetekben az ~ság a falusi társad. legmódosabb rétegeinek kezében volt. A néphagyomány, mint a valláshoz, egyh-hoz legközelebb álló tisztségek egyikét, az ~ alakját olykor termfölötti képességekkel is fölruházta. B.E.

Festschrift f. P. Zinsli 1971. (Niederer, A.: Der evangelische Mesner als Gewarsmann des Volkskundler) - Bálint Sándor: A szögedi nemzet. II. Szeged, 1977. - Bartha Elek: A hitélet népr. vizsgálata egy zempléni faluban. Debrecen, 1980.