Magyar Katolikus Lexikon > E > egyházellenes egyesületek és mozgalmak


egyházellenes egyesületek és mozgalmak: az Egyház elleni "mesterkedés" szervezetei. - A CIC az ~kal kapcsolatban két fajta →büntetendő cselekményt különböztet meg: az ~ba való belépést/tagságot (a büntetendő cselekmény után az →elévülés ideje a tagság megszűnésétől kezdődik), és az ~ létrejöttének előmozdítását v. vezetését (1347.k.). Az Egyh. elleni mesterkedés gyakorlati tevékenységet jelöl. - A Codex nem nevezi meg konkrétan, melyek e társulások. Mivel már 1884: XIII. Leó Humanum genus enc-jában (DS 3156-58), a Szt Officium ezt követő utasításában (DS 3159-60), majd különösen a CIC 1917:2335.k-jában kifejezetten szó van a →szabadkőművességről, a hatályos CIC 1347.k-ja kapcsán ki szokás térni arra a kérdésre, hogy az e társasághoz való csatlakozás megvalósítja-e a fenti büntetendő cselekményt. Az CIC 1917:2335.k-ja a szabadkőművességhez tartozást még →kiközösítéssel büntette. A 1970-es években kat. személyiségek és egyes olyan páholyok képviselői között, melyek az Egyh-zal szemben nem ellenségesnek, sőt azt támogatónak jelentették ki magukat, párbeszéd alakult ki. A →Hittani Kongregáció 1974. VII. 18: levelet intézett egyes →püspöki konferenciákhoz (Leges V, 6835) e kánon magyarázatáról, melyben hangsúlyozza, hogy a régi Codex említett k-ja az egyes országokban előforduló különféle helyzetek miatt az Egyh. Törvénykv. új kiadásáig hatályban marad, de a konkrét esetekben szem előtt kell tartani, hogy a büntető törv-t szoros értelemben kell magyarázni, továbbá hogy e kánon (biztosan alkalmazható vélemény szerint) csak azokra a kat-okra vonatkozik, akik az Egyh. ellen ténylegesen mesterkedő társulások tagjai. Fenntartja azonban, hogy a klerikusoknak, a szerz-eknek és a világi intézmények tagjainak továbbra is tilos bármiféle szabadkőműves egyesület tagjának lenni. Mivel azonban ezt a levelet később publikálták, és ennek nyomán téves magyarázatok terjedtek el róla, ugyanaz a Hittani Kongr. 1981. II. 17: nyilatkozatot (AAS 1981, 240-241) adott ki, melyben hangsúlyozza, hogy a korábbi kánoni fegyelem teljes egészében érvényben van az 1917-es CIC-ben rendelt büntetésekkel együtt, valamint hogy az 1974-es levél a régi kánont nem módosította, csak magyarázatához adott eligazítást. A kongr. nem akarta a ppi konf-kat megbízni azzal, hogy a szabadkőműves társulások természetéről (vagyis, hogy mesterkednek-e az Egyh. ellen) ált. ítéletet alkossanak. - Mivel az 1983-as CIC a szabadkőművességet már nem említi, fölmerült a kérdés, megváltozott-e az Egyh. álláspontja e tekintetben. A Hittani Kongr. 1983. XI. 26: nyilatkozatban (AAS 1984, 300) szögezte le, hogy a Codex hallgatása nem a nézet megváltozásának, hanem szerkesztési elveknek köszönhető; az Egyh. negatív véleménye továbbra is fennáll ezekkel a társulásokkal kapcsolatban, mivel elveiket mindig az Egyh. tanításával ellentétesnek tekintették, és ezért az ilyenekbe való belépést az Egyh. továbbra is tiltja; akik szabadkőműves társulás tagjai, "súlyos bűnben vannak, és nem járulhatnak szentáldozáshoz"; a helyi egyh. hatóságoknak nincs fölhatalmazásuk e társulások természetéről olyan ítéletet mondani, mely a fenti megítéléssel ellenkezik (uo.). - Az ~ első típusára (tagság) az 1374.k. kötelező, de meghatározatlan büntetést rendel, a másodikat (előmozdítás, vezetés) pedig kötelező, utólag kimondandó →egyházi tilalommal bünteti. Ezek a büntetési tételek a CIC 1917:2335-2336.k-jában szereplő büntetéseknél jelentősen enyhébbek. Az átdolgozás során ui. a konzultorok nem tartottak szükségesnek önmagától beálló büntetést, mivel ha a tettes magatartása kimerítette a hitehagyás v. az eretnekség tényállását, akkor rá az 1364.k. szerinti önmagától beálló büntetés amúgy is vonatkozik (vö. Comm 16, 1984, 48-49).  E.P.

Erdő 1991:517.