Magyar Katolikus Lexikon > E > egri püspökség


egri püspökség: Szt István kir. az esztergomi érsség megszervezésekor ennek szuffr-aként alapította. A várban állt kk. szegyh. föltárásakor előkerült egy 10. sz. lakóépülethez csatlakozó körtp. maradványa, mely a korai térítés keresztelő egyh-a volt. Okl-ben 1111: említik először Wolfer egri pp. nevét. IV. Béla 1261: kelt okl-e az egyh. hagyományra alapozva említi Szt Istvánt az ~ alapítójának, s rögzíti az egyhm. ter-ének és a ppi. birtokoknak akkori állapotát, mert a korábbi okl-ek elpusztultak. Szegyh-a a várban lévő Szt János-, 1580 u. a városban lévő Szt Mihály-tp. volt (→egri főszékesegyház). - Az ~ és szegyh. első védősztje →Olajbafőtt Szt János volt. Ünnepén, V. 6: a római S. Johannes ante portam Latinam-tp. fölsztelési napján a kk-i lit-ban az egész papság részvételével körmenet indult a szegyh-ból a vár nagykapujához, emlékeztetni akarván a Szt János ap. életének arra az eseményére, amikor Róma kapuja előtt forró olajba dobva akarták megölni, de ő sértetlenül került ki a katlanból. Vsz. a karácsonyi ünnepkör liturgikus telítettsége miatt választották búcsúnapul a tavaszi ünn-et dec. 28. helyett. - Területe 1261: Borsod, Abaúj, Zemplén, Ung, Szabolcs, Zaránd, Heves, Külső-Szolnok, Bereg, Ugocsa vm. Később Máramaros, Szatmár, Torna s a 14-15. sz: keresztény hitre tért Jászság, még később a Nagykunság is. D-en lenyúlt egészen Ajtony szállásterületéig, e D-i rész maradványaként keskeny csík húzódott egészen a 18. sz. derekáig a bihari-váradi és a csanádi ppségek között pankotai főesperesség néven, amely csak 1750 táján lett a csanádi ppség része. Főespségei kezdetben: abaújvári, beregi (borsovai), borsodi (székesegyházi), hevesi, máramarosi, pankotai (Zaránd-Arad megyei), patai, szabolcsi, szatmári, tarcafői (sárosi), ugocsai, ungvári és zempléni. 1334: a pápai tizedszedők a 13 főespségben 821 pléb-t sorolnak fel. Pázmány szerint a Nagykunság a 17. sz. elején még az esztergomi érsséghez, a hajdúvárosok legtöbbje a kk-ban Szabolcs vm-hez, ill. egyh. szervezet tekintetében a szabolcsi főespséghez tartozott. Az ~ volt ekkor az orsz. legnagyobb egyhm-je. - 1548: Dobó István a ppség székhelyén, az egri várban már 3 prot. prédikátort talált, a következő évtizedekben az egész várkatonaság s az egri völgy prot. lett. 1578: Leleszi János SJ egyéves restaurációs próbálkozása nem járt eredménnyel. A knk-ok kiszorultak a várból, lakásukat a prot. várkapitányok kaszárnyákká alakították át, a várbeli szegyh-at bezárták. Rudolf kir. 1580: a kápt-t a városban levő Szt Mihály-tp-ba helyezte, de a kálvinisták rövidesen ezt is elfoglalták azon jogcímen, hogy e tp. kegyura a prot-sá lett város. A török miatt 1649: az →egri székeskáptalan és a ppi székhely Kassára költözött, s csak a török kiverése, 1687 u. Telekessy István pp. térhetett vissza Egerbe. 1699: a betöltött pléb-k száma a vm-kben: Heves, Külső-Szolnok és a Jászság 27, Sáros 22, Zemplén 19, Abaúj 13, Borsod 6, Ung 3, Szatmár 3, Szabolcs 2, Bereg 2, Ugocsa 1, Máramaros 1, Zaránd 1, a jászói prépságban 5, a lelesziben 3; össz. 108 pléb. A 92 egyhm-s és 16 szerz. plnoson kívül 10 licenciátus volt. - 1799: 353 pléb., 66 lelkészség, közel félmillió r.k. lélek volt az ~ben. 1804: ter-éből alakították a kassai (Abaúj, Sáros, Zemplén vm.) és a szatmári (Bereg, Máramaros, Szatmár, Ugocsa, Ung vm.) ppségeket. →egri érsekség - Megyéspüspökei (zárójelben a hagyomány szerinti, de okl-es anyaggal nem bizonyíthatóak): (1008: Katapán), (1018: Bonifác), (1037: Buldus), (1047: Péter) (1094: Koppány), (1102: Prokop) (1104: Lőrinc), (1106: Márton), 1111: Wolfer, (1114: Kilit), (1133: András), 1135: Beztrius, 1142: Martyrius, 1157: Bánfi Lukács, 1158: Sayna, (1179: Miklós), 1181: Péter, 1192: Katapán, 1217: Tamás, 1225: Kilit, 1246: Lampért, 1275: András, 1307: Márton, 1322: Telegdi Csanád, 1330: Dörögdi Miklós, 1363 Szécsényi Mihály, 1377: Czudar Imre, 1384: Kanizsai János, 1388: Cikó István, 1400: Ludányi Tamás, 1410: Stiborici Stibor, 1421: Ludányi Tamás, 1425: Rozgonyi Péter, 1438: Szécsi Dénes, 1439: Rozgonyi Simon, Szécsi Dénes bíb., 1447: Hédervári László, 1469: Beckensloer János, 1476: Rangoni Gábor (1477: bíb.), 1487: Nagylucsei Orbán, 1497: Bakócz Tamás, 1498: Estei Hippolit, 1523: Szalkai László, 1524: Várdai Pál, 1527: Szalaházy Tamás, 1539: Frangepán Ferenc, 1550: Oláh Miklós, 1555: Újlaki Ferenc, 1560: Verancsics Antal, 1573: Radéczi István, 1596: Cherődy János, 1598: Szuhay István, 1616: Erdődy János, 1631: Pyber János, 1633: Lósi Imre, 1637: Lippay György, 1642: Jakusich György, 1648: Kisdy Benedek, 1660: Pálffy Tamás, 1669: Szegedy Ferenc, 1676: Bársony György, 1678: Pálffy Ferdinánd, 1681: Korompai Péter, 1686: Fenesy György, 1699: Telekessy István, 1711: újra Telekessy István, 1714: Erdődy Gábor, 1745: Barkóczy Ferenc, 1761: Eszterházy Károly. K.B.

Adatok az egri egyhm. tört-éhez Szerk. Kandra-Leskó. Eger 1908. (Nováky József: Memoria dignitatum) - Emlékkv. kis-apponyi Bartakovics Béla egri érs. aranymiséjének ünnepére Eger, 1865. - Pfeiffer János: Emlékezés gr. Eszterházy Károly pp-ről, 1725-1799. Veszprém, 1940. - Hermann 1973:28. - Györffy 1977:182. - Az Egri Múz. Évkv-e 1977. (Szabó János Győző: Az egyh. és a reformáció Egerben, 1553-1595) - Uaz 1981. (Szabó János Győző: Adatok Eger XVI. sz. egyhtört-éhez) - Sugár István: Az egri pp-ök tört. Bp., 1984. - Kovács Béla: Az egri egyhm. tört. 1596-ig. Uo., 1987.