Magyar Katolikus Lexikon > E > egri főszékesegyház


egri főszékesegyház, egri bazilika, nagytemplom: az egri főegyházmegye főtemploma, titulusa Szt Mihály és Szt János evangélista. - 1. a püspöki székesegyház. Az első, román kori Szt János-szegyh-at a várban építették. A kk. végén óriási méretű gótikus katedrálissá kezdték átépíteni, de csak bizonyos részei készültek el. Romjai ma a várban. - Mágócs Gáspár lutheránus kapitány a kápt-t 1568: eltávolította a várból, hogy az 1552: Dobó István által hősiesen megvédett erősség számára teret biztosítson egy hatékonyabb védműrendszer építéséhez, ennek esett áldozatul a gótikussá alakított Szt János-szegyh. majdnem kész szentélye. Ettől kezdve a kápt. az Eger patak másik partján lévő, már 1310: említett Szt Mihály-plébtp-ot használta, 1580 u. szegyh. gyanánt is (innen a szegyh. kettős titulusa). E gótikus tp. a mai ~ helyén állt. Egy 1696-ból származó, a töröktől visszafoglalt várost ábrázoló metszet elég jelentős építménynek mutatja. A kápt. nem sokáig használhatta, mert 1580. VI. 4: Ungnád Kristóf prot. katonái elűzték őket. A tp. 1596-1686: mohamedán mecset volt. - A visszaszerzett tp. belső berendezésén nem történt jelentős változás. 1704: ideigl. kpnát építettek hozzá a máriapócsi csodatévő Mária-kép másolata szamára. - Az új, barokk ~ építését 1713: a kk. falak fölhasználásával Telekesy István pp. kezdte. 1715: Erdődy Antal Gábor pp. az eredeti terveket megváltoztatva a tp. főhomlokzatát lebontatta, ide építtette az új szentélyt, a hosszméretek majdnem megkétszereződtek. A kéttornyú, 3 kapus, gazdag szobordíszű tp. 1727: készült el. 1739: az egyik tornyot villám sújtotta, leégett; helyreállítását és az egész tp. zsindelyezését 1742: fejezték be. A tp-belső díszítését 1764: Eszterházy Károly pp. indította el. A főoltáron →Olajbafőtt Szt János (az eredeti tit. ez volt!) képe, 1767: a bécsi Franz Anton Wagenschön alkotása később a sátai tp-ba [Borsod vm.] került). A szentély freskóit és mellékoltárok Szt László- és Szt István-képét →Kracker János Lukács festette. - 2. Az érseki székesegyház alapkövét 1831. III. 22: helyezték el. Hild József tervezte. Pyrker János érs. 1837. V. 7: sztelte föl. A szobrászmunkák javát a velencei Marco →Casagrande végezte. 1881: a szentély jobb oldalán alakították ki a Máriapócsi Szűz kpnáját, bal oldalán 1894: Szt Mihály-oltárt állítottak. A főoltárt, a stallumokat s az eklektikus belső teret Nagy Virgil műegy. tanár tervezte. A boltozaton →Tardos Krenner Viktor festménye, a szentély és a kupola közötti hajószakasz fölött Sándor Béla 1910: készült freskója. A kupolát és a többi boltozatfreskót →Takács István festette. - A kórus 7450 sípos nagy orgonáját (4/100 m/r) 1863-64: Bartakovics Béla érs. megbízásából a salzburgi Mooser cég készítette. 1882: a →Rieger gyár, 1894, 1912: (op. 800) és 1937: az →Angster gyár, 1966: Erdősi-Gonda átépítette, 2001: Váradi és fiai orgonaépítők felújították, 5 manuálos új játszóasztallal. A szentélyorgonát (2/10 m/r, op. 725.) 1910: az Angster gyár építette. - Az ~ É-i tornyában van 2008: Mo. 2. legnagyobb működő harangja. 2001: a passaui Perner cég öntötte újra, 6015 kg. -- A főegyhm, millenniuma alkalmából a fő- és a D-i bejárathoz Tóth Sándor bronzkapút készített. - A kereszthajó alatt altp. van. Középütt köralakú helyiségben dór oszlopok koszorújában oltár áll, a 3. helyiség padozatában Pyrker érs. urnába zárt szívét őrzik. - VI. Pál az ~at 1970. III. 14: basilica minor rangra emelte. **

Sugár István: Az ~. Eger, 1967. - M. szegyh-ak Bp., 1989. (Voit Pál: Az ~)