Magyar Katolikus Lexikon > E > egri érsekség


egri érsekség: A 18. sz. közepén az →egri püspökség területe még mindig Árpád-kori volt, akkora, mint a mai Mo. Felosztásának gondolatát Erdődy pp. már 1715: fölvetette, a prot. tiszántúli részek kihasítását kérte. A kir. azonban csak 1733: járult hozzá, hogy az Egertől távoli Bereg, Szabolcs, Szatmár, Ugocsa, Zaránd és Máramaros vm-k és a Hajdúkerület külön ppség legyen Nagybánya székhellyel. Kiss János nagyprép-ot kinevezte nagybányai pp-ké, de az egri kápt. tiltakozása miatt meghiúsult a kettéosztás terve. A kápt. a prím-sal együtt azon a nézeten volt, hogy itt nem több főpásztorra, hanem több lpászt-ra van szükség, s az új ppség felállítására szánt összeget fordítsák inkább új pléb-k szervezésére, főképp ott, ahol a kat-ok a prot-okkal együtt élnek. E gondolat jegyében hajtotta végre 1746: Barkóczy Ferenc egyhm-jének kánoni látogatását, mindenütt mérlegelve új pléb. felállításának lehetőségét. - Az Eszterházy Károly pp. halálát (1799) követő többéves széküresedés alkalmas időpontnak kínálkozott a régóta tervezett fölosztás végrehajtására. 1801. V. 21: I. Ferenc kir. fölszólította az →egri székekáptalant, hogy az 1802. é. pozsonyi ogy-re készítsenek tervet az egri egyhm. ter-ének megosztásáról az új ppségek fölállítása végett. Kir. biztosnak Kollonich László kalocsai érs-et nevezte ki.  III. 7: I. Ferenc kir. kz-ot intézett gr. Pálffy Károly József kancellárhoz: mivel az egri egyhm. nagy kiterjedésű, s 1 főpásztor nem láthatja el kormányzását, a kancellária tegyen javaslatot, hogyan lehetne 2 v. 3 egyhm-re fölosztani.  IV. 9: A kápt. Miklóssy Ferenc kápt-i helynököt és br. Fischer István őrknk-ot azzal az utasítással küldte a pozsonyi ogy-re, hogy beszéljék le a kir-t az egyhm. megosztásáról, v. legalább arra vegyék rá, hogy ne az ogy. intézze a dolgot, hanem a kápt. A kir. ezt nem ellenezte, de az előbbi elől mereven elzárkózott.  - 1802. VII. 10: A kir. kancellária elkészítette alternatív javaslatát az egri ppség fölosztásáról. A kir. a 3 részre osztást fogadta el: az egri ppségből legyen kihasítva a szatmári és a kassai egyhm.  - I. Ferenc 1803. VIII. 5: levélben VII. Pius p.  beleegyezését kérte a fölosztáshoz, s az egri ppség ősrégi múltjára tekintettel kérte érs. rangra emelését. A Szentszék (éreztetvén sérelmét, hogy az előzetes tárgyalásokból kihagyták) a kérést azzal hárította el, hogy az udvar előbb tárgyalja meg az ügyet a bécsi nunciussal. Bécs a korábbi gyakorlatra hivatkozott: a Szentszék a múltban sem tanúsított visszautasító magatartást. - 1804. III. 16: I. Ferenc kir. rendeletében az egri ppséget érs. rangra emelte, suffraganeusai a rozsnyói, szepesi, kassai, szatmári egyhm-k lettek. Érs-nek  Fuchs Ferenc nyitrai pp-öt terjesztette VII. Pius p. elé megerősítésre. Hivatkozva arra, hogy az egri ppségi javak megosztása következtében mindegyik pp. javadalma csökkent, díjmentes megerősítő bulla kiszolgáltatását kérte. - IV. 24: Severoli bécsi nuncius közölte a kir. által kinevezett érs-kel, hogy kinevezése nem az egyh. szelleme és a kánonok előírása szerint történt, hanem a →jozefinizmus jegyében. (Ugyanezt V. 2: Szabó András kassai és br. Fischer István szatmári pp-nek is tudomására hozta.) A megerősítő bulla kiadásához szükséges hitvallást azzal a fönntartással fogadta el, hogy ez az eset nem lehet precedens a jövőre nézve.  - VI. 1: I. Ferenc kir. átadta a kinevezést az 1. egri érs-nek. - VIII. 9: VII. Pius p. a Super universas orbis terrarum Ecclesias bullájában az egri ppséget érs. rangra emelte, kijelölte határait, és suffr-ként alá rendelte a szatmári, kassai, rozsnyói és a szepesi ppségeket, VIII. 20: aláírta és elküldte az érs-i kinevezést megerősítő bullát. - Az új főegyhm joghatósága Borsod, Hajdú, Heves, Szabolcs vm-kre, Külső-Szolnok vm. É-i részére, a hajdúvárosokra, a Nagykunságra és a Jászságra terjedt ki.  - A 4 főespségben 14 esp. ker., 150 pléb., 20 lelkészség, és 260.000 latin szert. r.k. lélek maradt. A korábbi birtokokat és alapítványokat az új egyhm-k kiterjedésének arányában osztották szét. - 1843: 387.055 r.k., 51.500 g.k., 18.812 ev., 350.976 ref., 978 g.kel., 28.474 izr., össz. 837.795 lakója; 1867: 408.600 r.k., 55.297 g.k., 16.300 ev., 346.168 ref., 423 g.kel., 39.252 izr., össz. 866.040 lakója; 324 ep, 110 szp, kápt-jában 4 dignitás, 1 főesp., 10 tényl., 8 tb. knk. volt. Az ~ ter-én 1 ciszt., 3 ferences, 3 minorita, 1 szervita, 1 irgalmas, 1 angolkisasszonyok, 4 Irgalmas Nővérek rház; Egerben teol. és szem., fil. és jogi líceum, ciszt. fő-, minorita algimn., a nagyobb városokban polg. isk. volt. Ter-e a 19. sz. végén: Abaúj-Torna, Borsod, Hajdú, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs vm. 4 főespségben 24 espség, 193 pléb. A pléb-k száma 1912: 201, 1942: 245, közben a kat. hívek száma 706.000-ről 805.000-re nőtt. -

1982: a Sztszék véglegesen az ~hez csatolta a kassai, rozsnyói és szatmári ppségek mo-i részeit: a kassai ppségből a gönci, szikszói, encsi esp. ker-ben 34; a rozsnyóiból a salgótarjáni, kisterenyei, putnoki és bódvai esp. ker-ben 30; a szatmári ppségből a mátészalkai, fehérgyarmati és vásárosnaményi esp. ker-ben 28 pléb-t. - 1984: 19.000 km²-en 438 pléb-ja, 3 tp-igazgatósága, 507 papja, 1.121.000 hívője, össz. 1.350.000 lakója volt. - 1993. V. 30: II. János Pál p. az ~ből a debrecen-nyíregyházi ppségbe sorolta a Hajdú-Bihar megyei Fülöp, Polgár, Balmazújváros, Egyek, Hajdúböszörmény, Hajdúdorog, Hajdúhadház, Hajdúnánás, Hajdúszoboszló, Nádudvar, Nyírábrány, Nyíracsád, Nyíradony, Püspökladány, Tiszacsege, Tiszagyulaháza pléb-kat, valamint Folyás, Görbeháza, Újszentmargita s az összes Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közs-et: Ajak, Aranyosapáti, Baktalórántháza, Balkány, Bátorliget, Beregsurány, Buj, Csegöld, Csenger, Demecser, Dombrád, Fehérgyarmat, Fényeslitke, Folyás, Görbeháza, Gáva, Gemzse, Geszteréd, Hodász, Ibrány, Jánkmajtis, Jéke, Kállósemjén, Kálmánháza, Kántorjánosi, Kékcse, Kemecse, Kisvárda, Kótaj, Kölcse, Levelek, Mándok, Márokpapi, Mátészalka, Mérk, Mezőladány, Nagyecsed, Nagyhalász, Nagykálló, Napkor, Nyírbátor, Nyírbéltek, Nyírbogdány, Nyírcsaholy, Nyíregyháza, Nyírkarász, Nyírlugos, Nyírmada, Nyírtass, Nyírtelek, Nyírtét, Ófehértó, Oros, Ömböly, Papos, Pátroha, Pátyod, Pócspetri, Pusztadobos, Rakamaz, Ramocsaháza, Szatmárcseke, Tiszabercel, Tiszabezdéd, Tiszacsermely, Tiszadada, Tiszadob, Tiszaeszlár, Tiszakerecseny, Tiszalök, Tiszanagyfalu, Tiszaszalka, Tiszavasvári, Tyukod, Újfehértó, Újszentmargita, Vállaj, Vásárosnamény, Vencsellő, Vitka, Záhony, Zajta. - A váci ppségbe sorolta Baglyasalja, Bárna, Cered, Dorogháza, Egyházasgerge, Homokterenye, Karancskeszi, Karancslapujtő, Kazár, Kisterenye, Litke, Mátramindszent, Mátranovák, Mátraszele, Nagybátony, Pásztó, Salgótarján I-II., Somoskőújfalu, Szurdokpüspöki, Tar, Zabar, Zagyvapálfalva, Zagyvaróna pléb-kat, és Ipolytarnóc, Mihálygerge, Salgóbánya filiákat. - A szeged-csanádi ppségbe Bucsa, Dévaványa, Kuncsorba, Kunszentmárton I-II., Mesterszállás, Túrkeve pléb-kat és Ecsegfalva filiát. A váci ppségből az ~be Jánoshidát. - Suffr-ai 1993: a váci és a debrecen-nyíregyházi ppség. - Érsekei: 1804: Fuchs Xavér Ferenc, 1807: Fischer István, 1827: Pyrker János, 1850: Bartakovics Béla, 1873: Samassa József (1906: bíb.), 1912: Szmrecsányi Lajos, 1943: Czapik Gyula, 1959: Brezanóczy Pál adm., 1969: Brezanóczy Pál, 1974: Bánk József, 1978: Kádár László, 1987: Seregély István.  - Az ~ben 1990: adományozott apáti címek: ákosmonostori, bélháromkuti (beheli) Bold. Szűz Mária, bélháromkuti v. apátfalvi Nagyboldogasszony, boldvai Szt István, bóli Bold. Szűz Mária, debalchi, déghi Bold. Szűz Mária Felnémet melletti Szt Egyed, felsőgagyi Bold. Szűz Mária, kácsi Szt Péter és Pál, kompolti Kisboldogasszony, mezei (in campo) Bold. Szűz Mária, monostori Bold. Szűz Mária, pankotai Bold. Szűz Mária, pasztuchi, poroszlói Bold. Szűz Mária, sáry-i Szt András, szerencsi Szt György, tomaji, tünyei Bold. Szűz Mária, uhodi v. oháti Bold. Szűz Mária, zámmonostori Szt Kereszt; préposti címek: csudányi, darnói Bold. Szűz Mária, drozói, egervári Bold. Szűz Mária, egervári Szt István, egervári Szt Péter, hollothói, keői Szt István vt., okrai, sajószentpéteri Szt Péter, schlangenmundi Bold. Szűz Mária, szabolcsi Ker. Szt János, topissai Bold. Szűz Mária. **-K.B.

LThK 1888. IV:788. - Az 1931. é. egyhm. zsinat határozatai és törv-ei. Eger, 1931. - Meszlényi Antal: Az ~ felállításának s a kassai és szatmári ppségek kihasításának a tört. Bp., 1938. - Az 1942. é. egri egyhm. zsinat határozatai és törv-ei. Eger, 1942. - Hermann 1973:28. - Györffy 1977:182.- MKA 1984:644, 760. - Balogh Margit-Gergely Jenő: Egyházak az újkori Mo-on. 1790-1992. Bp., 1993.