🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > E > egér
következő 🡲

egér: kis testű rágcsáló emlős. - A mezőn s a falusi házaknál gyakori kártevő. Elszaporodva komoly károkat okozhat a mezőgazdaságban. Az Ósz-ben a filiszteusokat sújtó büntetés (vö. 1Sám 6,5) - Az ikgr-ban a mindent szétrágó kis állat az elmúlás és pusztulás jelképe. A →Barlaám és Jozafát-legenda képein egy fehér (nappal) és egy fekete (éjszaka) ~ rágja a világ fáját. A munkás Szt József-ábrázolásokon József néha ~fogót készít. A 16-17. sz. németalföldi csendéleteken a hiúság (vanitas) szimbóluma. Az ördög és az eretnekség jelképe is lehet. - Szt Zita és Szt Gertrúd attrib-a. **

Kirschbaum III:234.


egér: az egereket (Muridae) a népnyelv rendszerint összekeveri a pockokkal (Microtinae), így pl. leggyakoribb rágcsálónkat a mezei pockot (Microtus arvalis) is egérnek hívják. – A házi egér (Mus musculus) nevének megfelelően az urbanizált környezetben, kamrákban, pincékben, raktárakban él, ahol gyakran jelentős károkat okoz. Az egerek lakta helyiségnek jellegzetes illata van. Általában éjszaka tevékenyek, de csendes helyen nappal is mozognak. Nagycsaládokban élnek, generációk élik le rövid életüket egyetlen kamrában vagy pincében, az összetartozó állatok a szaguk alapján ismerik fel egymást. – Az eredetileg növényevő házi egér az ember közelében mindenevővé vált. Rendkívül szapora állatok, a nőstények évente többször ellenek és egyszerre 4–8 (néha több) kölyköt hoznak a világra. Ezek már 2–3 hónaposan ivarérettek és szaporodnak. Maximum 2–3 évig élnek, az átlag életkoruk azonban jóval rövidebb. – Az erdei egerek (Apodemus) főleg erdőkben, bokrosokban élnek. – A törpeegér (Micromus minutus) növényi szálakból készült öklömnyi fészket magasabb lágyszárú növények vagy nádszálak közé építi nem egyszer akár méternyi magasságban. – A keleti elterjedésű csíkos szöcskeegér (Sicista loriger) Mo-on ritka, fokozottan védett. – A házi egérhez nagyon hasonló, vele rokon güzüegér (Mus spicilegus) a szabadban agrárbiotópokban, füves pusztákon él. – Lásd MKL II:778. S.E.