Magyar Katolikus Lexikon > E > Esztergomi Érseki Papnevelő Intézet és Hittudományi Főiskola


Esztergomi Érseki Papnevelő Intézet és Hittudományi Főiskola, Szent Istvánról nevezett Esztergomi Ősrégi Szeminárium, esztergomi szeminárium: Oláh Miklós esztergomi érs. 1566. IV. 23: Szt Adalbert ünnepén jelentette be a nagyszombati egyhm. zsin-on, hogy a trienti zsinat 1563. VI. 15-i határozatának megfelelően papnev. int-et kíván alapítani Nagyszombatban. 1566. V. 19: írta alá az első mo-i szem. alapítólevelét, mely 13 személyre szólt (10 növendék, 2 nevelő, 1 alkalmazott). Fenntartási költségeinek felét magára vállalta, másik felét javadalmasaira vetette ki. Az intézmény felügy-je a kápt. 2 tagja lett, a 2 nevelőt az 1561 óta Nagyszombatban lévő jezsuiták közül szemelték ki. A Bold. Szűz Máriáról nev. új nagyszombati intézményt 1567: nyitották meg. Mivel a jezsuiták még ebben az évben eltávoztak Nagyszombatból, az érs. elöljárókká egyhm-s papokat nevezett ki. Uebben az évben Miksa kir. jóváhagyta az alapítást, s az elköltözött jezsuiták javadalmaiból a széplaki apátságot és a bényi prépságot az ~nak adományozta. - Oláh Miklós halála után a kir. kamara nem volt hajlandó az érs. javadalomból kiutalni az alapítólevélben e célra kijelölt összeget, sőt a széplaki és bényi birtokok jövedelmét is visszatartotta. Emiatt az int. 1574 u. vsz. nem is fogadott növ-eket. 1590: indult újra 12 növ-kel. - Pázmány Péter, akit az ~ 2. alapítójának neveznek, 1619: új, az előzőnél tágasabb épületbe helyezte át a növendékeket, s az int. fenntartására saját adománya és más főpapok támogatása mellett megszerezte a buda-felhévízi prépság javadalmát is. A vezetést a jezsuitákra bízta, de tanulm. rendjét és fegyelmi szabályait 1631: maga szerk. és foglalta okiratba. Az újjászervezett és kibővített int-et Szt István kir-ról nevezte el és a Magyarok Nagyasszonyának oltalmába ajánlotta. 1683: a Thököly-hadjárat idején a szem. épülete leégett, ezért, valamint a háborús körülmények miatt nem tudta növendékeit fogadni, amíg 1689: Széchenyi György érs. újjá nem építtette. 1713: a papnövendékek →Mérey Mihály knk. jóvoltából új, a korábbinál is tágasabb épületbe költöztek. 1773: a JT föloszlatása után újra egyhm-s papok az elöljárók. Mária Terézia 1774: elrendelte a papságra készülők hittud. okt-ának reformját, ennek alapján az ~ban is korszerűsítették az okt. anyagát. Az ~t a nagyszombati egy-mel együtt 1777: Budára telepítették. - II. József 1784: a pozsonyi várba költöztette át, a →Pázmáneummal és az →Emericanummal együtt. Pozsonyból 1802: került vissza Nagyszombatba. 1806: a →Ratio Educationis  részletesen rendelkezett az érs-ppi papnev. int-ekben oktatandó hittud. tananyagról, ezt érvényesítették Nagyszombatban is. - Az érsség és a kápt. 1820: tért vissza Esztergomba. Rudnay Sándor hgprím. kezdte el építtetni Hild József tervei alapján az új szem-ot az esztergomi Várhegy tövében. 1850: utóda, Scitovszky János hgprím. a teol-okat visszatelepítette Esztergomba, s mivel az új épület még nem készült el, a vízivárosi volt ferences ktorban helyezte el őket. 1865. X. 7: megáldotta és megnyitotta az ~ új épületét. Főbejáratának fölirata: Pietati et Scientiis. Ekkor alakították ki a Hittud. Főisk. korszerű szervezeti kereteit. 1885: Simor János hgprím. az eddig Nagyszombatban maradt →Seminarium Marianumot is Esztergomba telepítette, növendékei ezután az esztergomi bencés gimn-ban végezték tanulmányaikat. - Az I. vh. előtt az ~n a főegyhm. növendékein kívül egy ideig nyitrai, váci, székesfehérvári, nagyváradi, eperjesi, munkácsi egyhm-s teol-ok, de volt idő, amikor boszniai ferences növ-ek is tanultak. A két vh. között bizonyos ideig székesfehérvári, g.k. és ún. csonka egyhm-s (Kassa, Rozsnyó, Szatmár, Nagyvárad) növ-ek is itt találtak otthonra. Számuk 1930-40: kb. 200. 1944 őszén katonaság foglalta le az épület egy részét, a teljes épületet 1945 őszén vehették újra birtokukba a kispapok. 1953. II: újra távozniuk kellett: a hatóságok katonai nevelőint. számára vették igénybe az épületet. Helyébe az ~ céljaira a szatmári irgalmas nővérek volt vízivárosi zárdájának (→Szent Margit Leánygimnázium) egy részét kapta meg a főegyhm. Az 1950-es évek 2. felétől itt tanultak az esztergomi, a székesfehérvári egyhm. papnöv-ei, valamint a csanádi (szeged-csanádi) egyhm. papnöv-einek egy része. 1992: új épületbe költözött. - 1990. I. 18: a Minisztertanács határozata alapján a M. Néphadsereg megbízottai átvették az 1955 óta szovjet katonai kórháznak használt, régi ~ épületét a Szovjet Hadseregcsoport képviselőitől, és azonnal átadták a főegyhm. képviselőinek. - Rektorai: 1766: Hyros János, Fába Simon, 1773: Zerdahelyi Gábor, 1774: Draveczky Ferenc, 1780: Ivancsics János, 1783: Hollósy György, 1784: Szabó András, 1788: Frank György, 1790: Mayer József, 1798: Szabó András, 1800: Hubert Ferenc, Kaszaniczky Ádám, 1803: Beznák Pál, 1805: Rudnay Sándor, 1808: Stipsics János, 1809: Bélik József, 1810: Ürményi Péter, 1811: Vrana István, 1813: Stipsics Ferenc, 1815: Kollár István, 1817: Nádasdy Ferenc gr., 1818: Strajter József, 1823: Miskolczy Márton, 1825: Adamkovics Mihály, 1831: Kuliffay István, 1837: Krautmann József, 1844: Szemes György, 1848: Kemp Mihály, 1852: Schirgl András, 1856: Majsch Jakab, 1859: Zalka János, 1868: Dankó József, 1876: Lollok József, 1881: Meszlényi Gyula, 1888: Czibulka Nándor, 1893: Roszival István, 1898: Venczell Antal, 1903: Horváth Ferenc, 1909: Koperniczky Ferenc, 1916: Halmos Ignác, 1929: Breyer István, 1934: Tóth Kálmán, 1941: Brückner József, 1952: Tersztenyák László, Hajós József, 1956: Bády Ferenc, 1957: Budai János, 1966: Vajda József, 1969: Bartl Lőrinc, 1975: Pálos Iván, 1987: Gaál Endre, 1988: Dékány Vilmos, 1992: Gál Endre. - Spirituálisai: 1766: Rotáry János, 1768: Bán Imre, 1772: Sörös Leó, 1773: Antoni József, 1777: Nagy János, 1783: Lipussy György, Végh István, 1784: Antoni József, 1785: Sárdik Grácián, 1786: Perényi Károly, Csáky László, Zimányi Ignác, Pistovkszy Tádé, 1787: Reizer Károly, 1788: Osvald József, 1790: Simonics János, 1791: Papp Demeter, 1795: Slapák János, 1799: Szilacsek János, 1802: Sörös Leó, 1808: Volf János, 1809: Szilacsek János, Urbanovszky János, 1811: Templer János, 1814: Bedros Jakab, 1816: Benyák József, 1820: Csebe András, 1822: Kubik István, 1832: Kremlicska Tamás, 1833: Homoky József, 1850: Koperniczky István, 1853: Réh János, 1862: Galambos Kálmán, 1865: Homolai János, Czibulka Nándor, 1868: Habaz László, 1872: Neymon Károly, 1877: Wezinger Károly, 1890: Prohászka Ottokár, 1904: Krammer György, Pécsi Gusztáv, 1918: Felber Gyula, 1919: Németh István, 1928: Hamvas Endre, 1930: Tichy Gyula, 1931: Záborszky István, 1932: Városi István, 1934: Gigler Károly, 1939: Brückner József, 1941: Erdős Mátyás, 1952: Szalóczi Pelbárt, 1962: Gyimesi Gyula, 1966: Mayer Miklós, 1968: Hankovszky Miklós, 1969: Szendi József, 1982: Gaál Endre, 1988: Beran Ferenc, 1992: Hollai Antal. D.V.

Vigilia 1966:452. (Dékány Vilmos: Az esztergomi szem. 400 é. jubileuma) - Schem. Strig. 1982.