Magyar Katolikus Lexikon > E > Esztergom vármegye


Esztergom vármegye: közigazgatási terület 1924-ig és 1939-45, Bars, Hont, Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Komárom vármegyék által határoltan. - Ter-e 1123 km², a legkisebb mo-i vm. Fő folyói a Duna és a Garam. Székhelye Esztergom. A Dunától É-ra m., D-re sváb és tót lakosság is lakta. A róm. korban határvidék, a 9. sz: a K-i frank birod. határgrófsága. 900 k. a Duna mindkét partján megtörtént a →honfoglalás, a 10-11. sz: szlávokat telepítettek. 1101: a koronázás után Esztergom fejed. székhelyből érs. székhely lett (→esztergomi érsekség). 1242: a tatárok pusztították. 1543. VIII. 10: a török elfoglalta Esztergom várát, az érs. és a kápt. Nagyszombatba menekült, a vm. közigazg. fölbomlott.  ~, Komárom vm. K-i része, Bars vm. Nagysallóig és Verebélyig terjedő része török szandzsák, Esztergom ennek székhelye. 1683. X. 20-27: foglalták vissza Esztergomot. A régi ~ből Héreg, Tardos, Tarján és Tolna Komárom vm-hez került, Pilis vm-ből Ákospalotája, Bajom, Csév, Kesztölc, Pilismarót, Pilisszentlélek és Zamárd közs-et ~hez csatolták. 1708: Esztergom kir. város. 1820: visszatért az érsekség és kápt. 1851: hozzácsatolták a Komárom vm-i kocsi és tatai járást. Az 1876:33. tc. ~ 48 közs-ét 2 szolgabírói járásba, 10 körjegyzőségbe, 27 nagyközs-be szervezték. Az esztergomi járásban 5 körjegyzőség, 11 kis- és 12 nagyközs.; a párkányiban 5 körjegyzőség, 10 kis- és 15 nagyközs. volt.  ~ egyetlen városa Esztergom sz. kir. város. - A 19. sz. végén 53 közs-e volt, közülük 10 több mint 2000 lakosú. - 32 r.k. egyhközs. az esztergomi, 1 g.kel. a budai egyhm., 8 ev., 10 ref. gyül. a dunántúli egyhker. része; az izr-knak 2 akv-i ker-e volt. - Lakói 1910: 73.418 m., 9455 ném., 7250 szl.; 77.057 r.k., 804 ev., 10.113 ref., 2728 izr., össz. 90.817; - 1940: 105.539 m., 6468 ném., 1366 szl., 60 rutén, 137 cigány, 556 egyéb; 100.001 r.k., 293 g.k., 136 g.kel., 1314 ev., 11.129 ref., 53 unit., 61 bapt., 2388 izr., 9 egyéb, össz. 115.384. - 1920. VI. 4: a →trianoni béke az 1919. VIII: már elfoglalt É-i részt, benne Bart, Bátorkeszi, Dunamocs, Ebed, Farnad, Kéménd, Kirva, Köbölkút, Kőhidgyarmat, Muzsla, Nagyölved, Párkány, Szőgyén plébniákat CS-hoz csatolta, az 1921:33. tc. értelmében →Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. - 1938. XI. 2: az I. →bécsi döntés az elszakított É-i részt teljes egészében visszacsatolta, ~t régi határai között állították vissza. 1945. III. 21: a szovjet csapatok elfoglalták Esztergomot. VII: a megmaradt vm-ket Komárom-Esztergom vármegye néven egyesítették. 1947. II. 10: a →párizsi béke visszaállította a trianoni határokat. Komárom és ~ maradványaiból hozták létre →Komárom-Esztergom megyét. 1950. I. 1: a →tanácsrendszer bevezetésével létesített új közig. egység →Komárom megye, mely 1989: visszakapta a Komárom-Esztergom megye nevet. K.C.L.-88

Pallas VI:504. - Esztergom vm. - Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék múltja. Bp., 1938.