Magyar Katolikus Lexikon > E > Epenétusz


Epenétusz (gör. 'a dicsért, magasztalt'): pogány származású keresztény Rómában, akit valószínűleg Aquila és Priszcilla térített meg Efezusban. Pál ap. Ázsia zsengéjének nevezi Krisztusban és üdvözli (Róm 16,6). **

BL:367.