Emese álma, turul-monda: Anonymus krónikája szerint Ugek (Ügyek) vezér Emese (Emes) nevű feleségének, amikor gyermeket várt  „álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében, és mintegy reá szállva, teherbe ejtette őt”. Emesének álmában úgy tűnt, hogy méhéből forrás fakad, s ágyékából dicső kir-ok származnak. Emese fiát e csodálatos álomra emlékezve Álmosnak nevezték el. A turul (törökül toghrul) madár, azaz a héja az Árpád nemzetség totem-madara, s Anonymus ~ról írva krónikájában a pogány m. mondavilág fontos elemét őrizte meg. Az őstársad-ak házassági rendjével együtt járó totemhit szerint minden nemzetség őse valamilyen totem (állat, növény, kő, term. jelenség). Az állatkultusz mint nemzetségi megkülönböztető elv a fejlettebb nomád népeknél is megmaradt. Minden nemzetség választott magának egy ragadozó madarat jelképnek, óvó állatnak, tiszteletbeli ősnek (ongon). A turul-monda azt mutatja, hogy az Árpádok ősei részei voltak egy olyan mesterségesen kialakított állatjelképes (ongonos) nemzetségi rendszernek, mint a 24 oguz nemzetség, melyeknek 24 különböző ragadozómadár ongonjuk volt. B.A.

Ethnogr. 1917. (Roheim Géza: A kazár nagyfejed. és a turul-monda) - Györffy György: Krónikáink és a m. őstört. Bp., 1948. - Lengyel Dénes: Álmos vezér születésének mondája. Uo., 1982. (Klny Ethnogr.) - Györffy 1983:56.