Egyházi Törvénykönyv, kánonjogi kódex: 1. Codex Iuris Canonici 1917, CIC. - Már az I. →Vatikáni Zsinat előkészületei során sok pp.  kérte, hogy adjanak ki új, kizárólagos egyh. törvénygyűjteményt, hiszen az évszázadok során fölhalmozódott egyh. jogszabályok tömegében az eligazodás már technikailag is olyan bonyolulttá vált, hogy a lpászt. munkában komoly nehézségeket okozott. A zsin. az új joggyűjt. kiadásának munkáját nem végezhette el, de dogmaként rögzítette a p. egyházkormányzati primátusát (DS 3050-3064), mely a pápai egyetemes jogalkotás hittani alapja. - A 19. sz. végén számos egyházjogász tett kísérletet arra, hogy az Egyh. hatályos jogát (v. annak egy részét) a világi jogrendekben épp akkorra elterjedő törvénykv-ek mintájára foglalja össze. A kánonjog hivatalos kodifikációját X. Pius p. rendelte el 1904. III. 19: Arduum sane munus motu propriójával. A munkálatokat Pietro →Gasparri vezette. A kodifikáció célja nem új jog alkotása volt, hanem főként az addig érvényes jog új módon való elrendezése. Az egyes törv-ek terjedelmes eredeti szövegének közlése helyett a modern kodifikáció módszerét alkalmazták: a rendelkezéseket tartalmazó szövegeket új, rövidebb formában fogalmazták meg. Az anyag egészét 5 kv-be (ált. szabályok, személyek, dolgok, perjog, büntetőjog) szerkesztették, lényegében követve a római jog institutióinak szerkezetét, ahol először a személyekről, aztán a dolgokról, végül pedig a keresetekről volt szó. A törvénykv-et 1917. V. 27: Codex Iuris Canonici 'Kánonjogi Kódex, Egyházi Törvénykönyv' címmel XV. Benedek p. hirdette ki. A Codex a lat. egyh. számára hiteles, egyetemes, egyetlen és kizárólagos törvénygyűjt-ként jelent meg. Tört. jelentőségét érzékelteti, hogy ilyen típusú, ekkora jogi tekintélyű gyűjtemény addig az Egyh-ban nem létezett. - A CIC 1917. nagyban előmozdította az Egyh. lpászt. tevékenységét, s a kánonjog okt-ában és tud. művelésében is új korszakot nyitott. Mivel kizárólagos joggyűjt-ként jelent meg, a Sztszék elrendelte, hogy az egyh. felügyelet alá tartozó felsőoktatási intézményekben a kánonjog-ot a Codex anyagának sorrendjében kell előadni, a történeti tudnivalókat pedig az egyes jogintézmények tárgyalásának bevezetéseként kell ismertetni. Ez a munkamódszer hozzájárult a hatályos kánonjog és az egyházjogtörténet tud-ának további különválásához, hiszen a jogtört. munkára már többnyire nem a hatályos jogszabály megállapításához volt szükség. A törv-magyarázat segédeszközeként azonban Gasparri bíb., majd Serédi Jusztinián kiadták - a →Corpus Iuris Canonici és a →trienti zsinat határozatai kivételével - azoknak a forrásoknak a szövegét, melyekre a Codex kánonjai támaszkodtak. - 2. Codex Iuris Canonici 1983. a) Az ~ reformja. A p., a róm. kúria közp. hatóságai és a helyi egyh. hatóságok (pp-ök, zsin-ok) jogalkotói tevékenysége a Codex kiadása után részben végrehajtásának részleteit szabályozta, részben az időközben jelentkező újabb problémákra keresett jogi megoldást. Az Egyh. külső körülményeinek és belső helyzetének erőteljes átalakulása a kánoni törv-ek átfogó reformját tette szükségessé. A CIC átdolgozását 1959. I. 25: XXIII. János p. jelentette be abban a beszédében, melyben a róm. egyhm. zsin-ot és a II. Vat. Zsin-ot először meghirdette. Noha az ~ átdolgozására már 1963. III. 28: biz-ot alakítottak, a munkálatokat csak a II. Vat. Zsin. után lehetett megkezdeni, hiszen a megújításnak a zsin. által meghatározott elvekhez kellett igazodnia. Az ~ átdolgozási munkáját 1965. XI. 20: ünnepélyes ülésen VI. Pál p. nyitotta meg. Beszédében 2 fő irányelvet jelölt meg a Codex revíziója számára: 1) nem csupán a jogszabályok új elrendezéséről van szó, mint az CIC 1917. összeállításakor, hanem az egyh. törv-ek tartalmának megreformálásáról, természetesen az isteni jogi eredetű normák tiszteletben tartásával; 2) a törv-ek megújításának a II. Vat. Zsin. okmányai állandó szem előtt tartásával, azokhoz igazodva kell történnie. - 1967: a →püspöki szinodus szinte egyhangúan hagyta jóvá azt a p. utasításra elé terjesztett javaslatot, mely további 10 irányelvet rögzített a Codex átdolgozása számára. A munkálatokat az ~et átdolgozó biz. vezette, mely a pápától kinevezett bíb-okból állt. II. János Pál p. a munkálatok utolsó szakaszában a világegyh-ból kiválasztott más bíb-okat és pp-öket is beosztott a biz-ba (köztük a m. Bánk Józsefet). A biz. élén 1967. II. 21-1982. III. 22: haláláig Pericle Felici bíb. állt, utóda helyettes elnökként Rosalio Castillo Lara cpp. volt. - A biz. munkáját titkárság és szakcsoportokba tömörült tanácsadók segítették. Ezek a szakcsoportok állították össze az új ~ egyes részeinek szövegtervezeteit, melyeket előzetes p. engedélyezés után véleményezésre elküldtek a világ pp-einek, a róm. kúria közp. hatóságainak, egyh. egy-eknek, karoknak és az egy. rfőn-ök szövetségének. A vélemények és javaslatok feldolgozása során született meg fokozatosan az ~ szövege. -

Az új Codex rendszere is a munkálatok folyamán bontakozott ki. A kv-ek száma 7-re emelkedett (I. Ált. szabályok, II. Isten népe, III. Az egyh. tanítói feladata, IV. Az egyh. megszentelői feladata, V. Az egyh. anyagi javai, VI. Büntető rendelkezések az egyh-ban, VII. Az eljárások). Az ~ fölépítése már nem követi a róm. jog institutióinak szerkezetét, hanem inkább a II. Vat. Zsin. egyházképéhez kapcsolódik, s kidomborítja, hogy az Egyh. mint Isten népe részesedik Krisztus papi, próf. és kir. feladatában. - Időközben folyt a legfontosabb alkotmányjogi normákat tartalmazó Egyh. Alaptörvény (Lex Ecclesiae Fundamentalis) kidolgozása. E sok vitát kiváltó alaptörv. a Codexen kívül, külön okmányként készült, az ~vel együtt történő kibocsátásától azonban a p. végül is eltekintett, s a tervezetében szereplő szabályok egy részét a munkálatok utolsó szakaszában a Codexbe iktatták. - Az ~et átdolgozó biz. teljes ülésén egyhangúlag jóváhagyott szöveget II. János Pál p. néhány szakértő segítségével személyesen átjavította, 1983. I. 25: Sacrae disciplinae leges kezdetű ap. rendelkezésével ünnepélyesen kihirdette, s 1983. XI. 27: hatályba léptette. - Az ~nek (akárcsak 1917-es elődjének) egyedüli hivatalos szövege a lat. eredeti. Fordítások a Sztszék előzetes elvi hozzájárulása alapján a ppi konf-k engedélyével adhatók ki, a legünnepélyesebben engedélyezett ford. sem egyenrangú hitelesség tekintetében a lat. szöveggel. Mindenesetre a máris napvilágot látott nagyszámú ford. jelentősen hozzájárult az ~ tartalmának széleskörű megismeréséhez és alkalmazásához. - b) Az ~ hatályos egyhjog legfőbb forrása. A CIC 1983. kevésbé kizárólagos gyűjt., mint 1917-es elődje volt. Továbbra is érvényesek a CIC előírásaival nem ellenkező részleges törv-ek, valamint a nem ellentétes olyan egyetemes törv-ek, melyek anyagát a CIC nem szabályozza a maga egészében (vö. 6.k. 1.§ 4). Az ~ nem határozza meg kifejezetten a jogszabályok hierarchiáját, bár világos különbséget tesz az →egyházi törvények és a végrehajtásukat szolgáló →általános végrehajtási határozatok és →utasítások közt (vö. 33.k. 1.§, 34.k. 2-3.§). A jogszabály rangja függ kibocsátójának hierarchikus rangjától is: az alacsonyabb rangú szerv nem hozhat érvényesen olyan törv-t, mely a fölöttes hatóságától kiadott jogszabályokkal ellenkezik (vö. 135.k. 2.§). - c) Az ~ és a keleti katolikusok (1.k.). A CIC 1.k-ja ("az ~ kánonjai csak a latin egyházra vonatkoznak") kategorikusabban fogalmaz, mint az 1917-es törv-kv. bevezető kánonja, mert már nem említ kivételeket, amikor a lat. Codex rendelkezései a keleti egyh-akat is köteleznék. Azonban a CIC isteni jogot, ill. dogmatikus igazságokat tartalmazó kánonjai, ha formailag nem is kötelezik a K-i kat-okat, mint hiteles egyh. megnyilatkozások, az isteni jogot minden kat-ra nézve irányadó jelleggel közlik és magyarázzák. A lat. egyh-ban engedélyezett búcsúkkal és lelki kedvezményekkel az ált-an elterjedt felfogás szerint a K-iek is élhetnek. - A rítusközi kapcsolatokat szabályozó lat. törv-ek közvetve a K-ieket is érintik (vö. pl. 111.k., 350.k. 1. és 3.§, 372.k. 2.§, 450.k. 1.§, 518., 923, 991. k, 1248.k. 1.§, 1558.k. 2.§). A saját hierarchiájuk teljes illetékességének ter-én kívül élő K-i rítusú kat-okat, akik egy lat. egyhm. híveként (vö. 476.k., 1015.k. 2.§) kapcsolódnak az egyh. közösségbe (pl. örménykat-ok Mo-on), számos vonatkozásban érintik az övéktől különböző rítusú közösség életének szabályai. - d) Az ~ és a liturgikus jog. A lit. szövegeit és cselekményeit meghatározó előírásokat az ~ nem kíván közölni, e szabályokat a →liturgikus könyvek tartalmazzák. Lit. szabályokat az ~ csak akkor módosít, ha azok ellentétesek vele (2.k.). A módosított rendelkezések hivatalos jegyzékét a Sztszék még az ~ hatályba lépése előtt, 1983. IX. 12: közölte (Decreta et Variationes. Notitiae 1983:540). - A tágabb értelemben vett lit. joghoz tartozó előírások (pl. a szentségek kiszolgáltatója, felvevője) az ~ben bőven találhatók. A korábbi ilyen tárgyú egyetemes rendelkezések nem csupán akkor kerültek hatályon kívül, ha ellentétesek a CIC előírásaival, hanem akkor is, ha olyan kérdésre vonatkoznak, melyet a Codex a maga egészében szabályoz (vö. 6.k. 1.§ 4). - e) Az ~ és a nemzetközi megállapodások. Az egyh. jognak nem csekély jelentőségű részét alkotják azok a szabályok, melyeket az Ap. Sztszék államokkal v. más "politikai társulatokkal" (pl. nemzetk. szervezetekkel) kötött kétoldalú megállapodás formájában bocsátott ki. E megállapodások legfőbb típusai a →konkordátum, a →modus vivendi és a →részleges megállapodás. A kétoldalú megegyezésen alapuló egyh. jogszabályok a természetüknek, típusuknak, tartalmuknak megfelelő módon születnek meg az Egyh. saját jogrendjének kötelező belső szabályaként. A törv. jellegűek kihirdetésre szorulnak. A Sztszéknek a CIC előtt kötött nemzetk. megállapodásai akkor is megőrzik hatályukat, ha rendelkezéseik a Codex kánonjaival ellenkeznek (3.k.), s a pápának a jövőre nézve is jogában áll olyan megállapodásokat kötni, melyek a CIC előírásaival ellenkező szabályt állapítanak meg bizonyos kérdésekről (vö. 135.k. 2.§). - f) Az ~ és a szerzett jogok és kiváltságok. A már meglévő →szerzett jogok és az Ap. Szentszéktől adományozott →kiváltságok érvényben maradtak, hacsak az ~ kifejezetten vissza nem vonta őket. A kifejezett visszavonás lehet egyenes v. bennfoglalt fogalmazású, de semmiképpen sem hallgatólagos. A korábbi szerzett jogok érvényben maradása abból az elvből következik, hogy a törv-ek nem visszamenő hatályúak (vö. 9.k.). -

g) Az ~ és a korábbi jogszokások. A CIC kánonjaival nem ellenkező korábbi →jogszokások érvényben maradtak (5.k. 2.§), a velük ellenkezők elvesztették hatályukat (5.k. 1.§). Ez utóbbaik közül egyeseket a CIC elvet (pl. 396.k. 2.§, 423.k. 1.§, 526.k. 2.§, 1076, 1287.k., 1425.k. 1.§). Az ilyen elvetett szokások (consuetudines reprobatae) nemcsak minden kötelező erejüket vesztik el, hanem a jövőben sem válhat jogszabállyá az azokhoz igazodó gyakorlat, bármilyen közösség és bármilyen időn át folytassa is. A CIC kánonjaival egyszerűen ellenkező korábbi szokások is megszűntek, kivéve ha a Codex kifejezetten elismeri létjogosultságukat (pl. 1263.k., 1276.k. 2.§, 1279.k. 1.§), v. ha évszázadosak v. emberemlékezetet meghaladók. Ez utóbbiak eltűrhetők, ha az ordinárius megítélése szerint a helyi és a személyi adottságok miatt nem szüntethetők meg (5.k. 1.§). - h) Az ~ és a korábbi egyh. törv-ek. 1983. XI. 27: hatályukat vesztették: 1) az 1917: kihirdetett Egyh. Törv-kv.; 2) az új CIC előírásaival ellentétes minden más egyetemes v. részleges törv., kivéve ha egyes részleges jogszabályokat ettől eltérő kifejezett rendelkezés (pl. 119.k., 127.k. 1.§, 164, 288.k., 482.k. 1.§, 553.k. 2.§, 1177.k. 3.§, 1279.k. 1.§, 1672.k., 1692.k. 1.§) továbbra is érvényben tart; 3) az Ap. Szentszék által korábban kiadott minden olyan egyetemes v. részleges büntető törv., mely az új Codexben nem szerepel; 4) a többi olyan egyetemes egyházfegyelmi (nem büntető) törv., mely olyan tárgyra vonatkozik, amit az 1983-as CIC a maga egészében szabályoz (6.k. 1.§). - Hatályon kívül kerültek mindazok a végrehajtási utasítások is, melyek csak az 1917-es CIC v. más hatályukat vesztett egyh. törv-ek végrehajtását szabályozták (33.k. 2.§, 34.k. 3, §). E.P.

Bánk József: Egyh. jog. Az egyh. alkotmányjog alapjai. Bp., 1958. - Uő: Kánoni jog. 1. köt. Bevezetés a kánoni jogba. A kánoni jog forrásai. Személyi jog. Bp., 1960.- Uő: Kánoni jog. 2. köt. Igazgatási jog. Eljárási jog. Büntető jog. Bp., 1962. - Az egyh. törvénykv. Latin-magyar. Szerk, ford. és magy. Erdő Péter. Bp., 1985. - Nuovo dizionario di diritto canonico Milano, 1993:190. (Corral, C.: Codice di diritto canonico)