Magyar Katolikus Lexikon > E > Egyház és Zsinagóga


Egyház és Zsinagóga (lat. Ecclesia et Synagoga): az Ó- és Újszövetség megszemélyesítői. - A képzőműv-ben először a karoling Golgota-ábrázolásokban jelennek meg (elefántcsont domborműveken és a kvfest-ben): az Egyh. kehelybe fogja föl a Krisztus oldalsebéből áradó vért, a Zsinagóga félrehúzódik v. távozóban van. Egy 1020 k. képen (Uta-evangeliárium, München, Áll. Kvtár) a feszület mellett az ~ már nem elbeszélő jelleggel szerepel, hanem allegorikus képsor összefüggésében: Egyh. - nap - élet - föltámadás, ill. Zsinagóga - hold - halál - széthasadt tp-függöny. Az allegória egy másik kk. formájában az Egyh. a kegyelem és a megváltás, a Zsinagóga a törv. megfelelője, és így a feszület mellett a törv-t, ill. az evang-ot képviselik. Az ~ önálló, életképszerű ábrázolása a kk. középső szakaszának eredménye, amely a monumentális műv-ben a 13. sz: érte el tetőfokát (strasbourgi szegyh., bambergi és magdeburgi dóm). Ettől kezdve állandó típusként jelentek meg: az Egyh. egyenes tartásban koronával, kehellyel és kereszttel, a Zsinagóga lehajtott fővel, bekötött szemmel, eltört lándzsával, kezéből kicsúszó törv-táblákkal. A Zsinagóga egyéb attrib-ai: leeső korona, zsidókalap, kosfej a kézben, kőkés (a körülmetélés eszköze), erszény, Áron vesszeje. Ülhet a Zsinagóga szamáron v. disznón, az Egyh. pedig a →Hortus deliciarum szerint az evangélisták jelképeiből összeállított 4 arcú lényen. Az →utolsó ítélet képén az Egyh. az okos szüzek, a Zsinagóga a balga szüzek vez-je (Erfurt, dóm, 1330 k.). Eszkat. összefüggésekben az Egyh-at Máriával szokták azonosítani (→vőlegény és menyasszony). A kk. fölfogás szerint az idők végén a Zsinagóga is megtér a vőlegény Krisztushoz, aki a képeken leoldja szeméről a kötést (Énekek éneke-illusztráció; Amiens, keresztelőmedence, relief, 12. sz. eleje). A prot. műv-ben megtartották az ~ megszemélyesítését, de a törv. és az evang. szembeállítása lépett előtérbe, s ezért a Zsinagógát és az Egyh-at ó- és úsz-i személyek is helyettesíthetik. **

Kirschbaum I:569. - Sachs 1980:110.