Magyar Katolikus Lexikon > E > Egyetemi Könyvtár


Egyetemi Könyvtár, Eötvös Loránd Tudományegyetem Könyvtára: hazánk legrégibb tudományos és nyilvános közkönyvtára. - Keletkezése a →jezsuiták mo-i megtelepedéséhez (Nagyszombat, 1561) köthető. Az első kv-gyűjt. a rházzal együtt tűzvész áldozata lett. A Turócra, Vágsellyére, majd ismét Nagyszombatba visszatérő jezsuiták újra fölállították kvtárukat. Az egy. alapítása előtti korszakból származó kv-eket az Antiquissima elnevezésű különgyűjt. őrzi. A kvtár ekkor szinte teljesen a rendi szakokt-t szolgálta. 1632: állománya 1489 köt. volt. - Az egy. alapításával a kvtár föladata is megváltozott: magasabb szinten kellett biztosítania - túlnyomórészt főrangú és nemesi hallg-k részére - a hittud. és bölcs., majd 1667-től a jogi, 1769-től az orvosi tud-ok okt-át. Állománya gyorsan nőtt, 1690: 5331, 1773: 11.343 köt. - A r. föloszlatásakor az ~ újból megváltozott. Az egy-mel együtt áll. intézménnyé vált, irányítását áll. szervek vették át. 1777: a budai Várpalotába, 1784: a pesti ferences rházba költözött. A szerzetesr-ek föloszlatásakor a rendi kvtárak állományának nagy része az ~ba került, így 1783: 15.494, 1790: 20-22.000 köt-et számláltak. Hozzájárult ehhez az is, hogy az ~ az orsz-ban elsőként 1780: kötelespéldány-jogot kapott. E korszakban →Pray György és Kovachich Márton György végeztek kiemelkedő munkát. 1790-1843: az ~ lassan fejlődött, s már ekkor raktározási gondokkal küzdött, és épülete is veszélyessé vált. - 1843: Toldy Ferenc ig. kvtártani szaktudással látott hozzá fejlesztéséhez, átalakításához. Új működési szabályzatot készített, biztosította az állománygyarapítás föltételeit, szorgalmazta a kvtár széleskörű használatát, s mindezzel elindította az ~at a modern fejlődés útján. Az állomány 1849: 71.534, igazgatósága végén kb. 200.000 köt. Közben kemény harcot vívott (az egy. támogatásával) a ferencesekkel, akik a II. József alatt elvesztett épület visszaszerzésére törekedtek. Toldy kiépítette a kvtár nemzetk. cserekapcsolatait is. Utolsó éveiben indult meg a kvtár építése, melyet 1876. III. 26: nyitottak meg. 1877: a törökbarát m. egy. diáktüntetések viszonzásául II. Abdul Hamid szultán ajándékaként a kztárba került Mátyás kir. →Corvina könyvtárának 13 darabja. - 1878 u. készült a ma is használt betűrendes katalógus. Az állomány kb. évi 10.000 köt-tel gyarapodott, ami újabb raktározási gondot okozott. A sz. elején tervek merültek fel az épület bővítésére, de azt az I. vh. anyagi gondjai között nem lehetett megvalósítani. 1926-45: a régi, fapolcos raktárak nagy részében emeletes vaspolcokat állítottak fel, ezzel az ~ befogadóképessége a háromszorosára nőtt. A II. vh-t megelőző években a kvtárat vasbeton födémmel látták el, ezért Bp. ostromát minimális veszteséggel vészelte át. 1945: az ~ volt az első főv. kvtár, mely kapuit az ostrom után a közönség számára megnyitotta. 1945-79: Domanovszky Ákos támogatásával a régi szakkatalógusok helyett tárgyszó- és ETO-katalógust készítettek és az ~ átvette az egy. tanszéki kvtárhálózat irányítását. Az Egyetemi Könyvtár kiadványai és Az Egyetemi Könyvtár Évkönyvei c. kiadványsorozataiban munkatársai kvtártani és egyéb szaktud. dolgozatait közölte. Az épület állagában komoly károkat okozott a földalatti vasút építkezése; ezek kijavítása napjainkig tart. 1980 u. helyhiány miatt a kevésbé használt állományt külső raktárakban kellett elhelyezni. Az épület pincéjében megkezdődött egy tömör-raktár építése. - Az ~ az egy. valamennyi karának hallg-it ált. gyűjtőkörű kvtárként elégíti ki. Tud. szakkvtárként fő gyűjtőkörei: fil., vallástört., vallástud., közép- és újkori egyetemes tört., a hazai kiadványokból széleskörű válogatási és kötelespéldány-joggal. - Igazgatói: 1794: Schönwisner István, 1818: Schwartner Márton, 1823: Fejér György , 1843: Toldy Ferenc, 1874: Horváth Árpád, 1876: Szinnyei József, 1878?: Szilágyi Sándor, 1899: Ferenczi Zoltán, 1926: Pasteiner Iván, 1945: Mátrai László, 1980: Németh G. Béla. - Állománya 1632: 1489, 1690: 5331, 1773: 11.343, 1783: 15.494, 1790: 22.000, 1819: 45.587, 1844: 54.344, 1849: 71.534, 1870: 200.000 köt; 1988. XII. 31: 1.372.972 kvtári egység, ebből 192.700 folyóir. és kb. 70.000 kz. - 8342 beiratkozott olvasója 1988: 72.195 egységet kölcsönzött, 56.904 egységet helyben olvasott. Bibliogr. és lexikális segédkvtára minden tud-ágban biztosítani törekszik az alapkutatást. Kztára - különösen a Hevenessy-, Pray- és Kaprinay-gyűjt-ek s a Tudós levelek elnevezésű gyűjt-e révén - a m. ált., egyh- és tud-tört. elsőrendű forrásbázisa. Az egy. volt tanárainak hagyatékai közül kiemelkedik Szekfű Gyula levelezése, Eckhardt Sándor és Prohászka Lajos hagyatéka. - Neves szaktudósok dolgoztak az ~ban, v. indultak innen pályájukra: Cornides Dániel, Reguly Antal, Garay János, Nagy Iván, Angyal Dávid, Dézsi Lajos, Fejérpataky László, Dedek Crescens Lajos, Hóman Bálint, Fitz József, Prohászka Lajos, Bisztray Gyula, Hadrovics László, Sőtér István, Gáldi László, Barta István, Györffy György, Bónis György, Bibó István. T.A.

Tóth András-Vértesy Miklós: Az ~ tört. (1561-1944). Bp., 1982. - Kenyeres Ágnes: Egy kvtár hétköznapjai. Uo., 1985. - Csapodi Csaba-Tóth András-Vértesy Miklós: M. kvtártört. Uo., 1987.