Magyar Katolikus Lexikon > E > egyetértés


egyetértés (lat. concordia, concensus, 'szívek összhangja'): erény, mely képessé tesz arra, hogy személyek és csoportok erkölcsileg jó dologról azonosan v. egymással összhangban gondolkodjanak, értékeljenek és törekedjenek. - Alanya elsősorban az →értelem, akarati megfelelője az →együttérzés. Föltétele a megértés, az alázatosság, az igazságosság és a szeretet (Sir 25,2, ÚSz Róm 12,16; Jak 3,17). Ellentéte a széthúzás (lat. discordia). **