Magyar Katolikus Lexikon > E > Egri Főegyházmegyei Könyvtár


Egri Főegyházmegyei Könyvtár: A Barkóczy Ferenc pp. által 1761: kezdeményezett 3 karú egri „Akadémia” épületének tervébe utóda, Eszterházy Károly pp., aki 4 karral egy-et tervezett, csillagásztornyot és kvtárat is foglaltatott. 1762. X. 1: az egy. épületének szánt Líceum építési terveiről a konzisztóriumi ülés úgy rendelkezett, hogy építeni kell egy kvtárat, a kvtáros részére lakószobát, s egy kisebb kvtártermet. Eszterházy pp. 1777: Torner Ignác eperjesi adm-t nevezte ki kvtárossá. Szállását és élelmezését a professzorokéval együtt a Líceumban jelölte ki. Megbízta, írja össze a ppi, a kanonoki és a tanári kvtárak könyveit, mert bár senkitől kv-et elvenni nem akart, a nyilvános kvtárnak a szükséges művekkel való ellátásához az Egerben meglévő kv-ekről tudni akart. 1781: Torner elkészítette a kvtár kv-einek első katalógusát, 1781. X-1785. I: a pp. Guiseppe Garampi bécsi nuncius segítségével kv-gyűjtő akciót tartott, melynek során 4336 művel (9323 köt.) gyarapította a már meglévő anyagot. 1781: Torner utóda, Büky József szem. tanár, hevesi főesp. lett. º is 100 Ft-ot kapott új munkaköréért. 1784: Eszterházy jelezte a Helytartótanácsnak, hogy a kvtár kész a termtud-okkal foglalkozó kv-ek befogadására is, csak küldjenek ilyen műveket a volt jezsuita vagy más kvtárakból. 1785: már van adat kölcsönzésre, de csak 1793. XII. 28: nyílt meg az ekkor 16.000 köt-es tud., a szépirod-at szinte mellőző kvtár, mely Mo. 2. nyilvános kvtára volt. Eszterházy halála után annak hagyatékával együtt a kvtár 13.879 művet (20.293 köt.) foglalt magában. Ezután pénztelen időszak következett, melyben az ~ hagyatékokból gyarapodott. - Fischer István érs. 1814: az ~at egyházmegyeinek nyilvánította, és megállapodott a székesfőkápt-nal, hogy tagjainak kv-ei a jövőben az ~ra maradnak. A pref-nak kinevezett Szepessy Ignác knk. 1820-ig egyesítette a csillagda kv-anyagát az ~éval, de különgyűjt-ként kezelte azt. Gondoskodott a rongálódott köt-ek köttetéséről, és próbált új kiadványokat is beszerezni. A távozása utáni eseménytelen évtizedekben a kv-ek földolgozása is akadozott. Az 1853: kvtárosnak kinevezett Albert Ferenc sok ezer köt-et dolgozott föl, elkészítette a többes példányok, a hiányos művek, a kz-ok stb. jegyzékét. Tartalmi és nyelvi megoszlás szempontjából elemezte az állományt, az őt követők közül senki nem tudta hozzá hasonló naprakész állapotra földolgozni az ~ kv-eit. º készítette el először részletesen a kvtárterem és az állomány részletes történetét. 1877: Stephanovszky Sándor javaslatára az érs. megváltoztatta a raktári szám jelzetelési módját. Az ~ eddigi tört-ében először és utoljára Michalek Manó 1893: kiadta az ~ „szakszerű címjegyzékét” 2 köt-ben, melyet 2 pótköt. követett. Bartakovics érs. idejében (1937) az ~ új helyiséget kapott, Ficzel Antal pedig elkészítette első szervezeti szabályzatát. - 1949. IX: az épületben már működő áll. főisk. lepecsételte az ~ helyiségeit, s az 1954. X. 30-ig zárolva maradt. 1953: Iványi Sándor lett a főkvtáros, aki az ügyeket közvetlenül maga intézte, mert megszűnt a prefektusi beosztás. 1960 végére a teljes állományt fölülvizsgálták, Iványi elkészítette a csillagászati különgyűjt-t, a Régi Magyar Könyvek, valamint több mint 100 időszaki kiadvány helyrajzi és cédulakatalógusát, s építette az alapkatalógust. Különválogatta a helyismereti műveket, elkészítette az ~ kz-katalógusát. 1991: az ~ a Líceum kpnájából és sekrestyéjéből visszaköltözött eredeti helyére, a barokk kvtárterem szomszédságába. Az utóbbi évtizedben elkezdődött az állományvédelem, a számítógépes kölcsönzés, a helyismereti anyag számítógépes nyilvántartása, a barokk kvtárterem anyagának földolgozása stb. - Az ~ gyűjti a teol., a fil., a törttud., a néprajztud., a nyelvészet, a műv. stb. irod-át és segédtud-ait. Az ~ állománya 1995: kb. 130.000 köt. (5700 helytörténeti mű, 398 Régi Magyar Kv., 34 kk. kódex, 94 ősnyomtatvány). - Az ~ különleges darabjai: Miskolci László-féle misekv. (1349), mely nevét a kánon előtti kép festőjéről kapta, s ez az első olyan m. festmény, melynek művésze nevét ismerjük. Dante-kódex (1416), melyet az Isteni színjátékot lat-ra fordító Giovanni de Serravelle fermói pp. Zsigmond ném-róm. cs-nak és m. kir-nak szóló ajánlása különbözteti meg a Vatikánban, ill. a British Museumban található példányoktól. A kv-et 1417: Castiglione bíb. ajándékozta Zsigmondnak a konstanzi zsin-on. Huttkay Lipót segédkvtáros 1912: több, a kódexről készült vetített képpel és szakszerű magyarázattal mutatta be az Isteni színjáték egri előadásán. Mikes Kelemen Törökországi levelek c. művének eredeti példánya, melyet 1867: Toldi Ferenctől szerzett meg Bartakovics érs. Mozart Mo-on található egyetlen levele, melyet 1787. VIII. 2: írt nővéréhez. - A barokk kvtárterem kupolájának boltozati magassága 90 cm. A trienti zsin-ot ábrázoló mennyezetfreskót 1778: →Kracker János Lukács készítette vejével, Zach Józseffel egy metszet alapján, melyet 1777: Eszterházy látott a can. vis. során a szabolcsi főesp-nél, és bekérte tőle. Az alkotáson 150 személy látható. Eszterházy 1778: megbízta Tornert, hogy az egyházdoktorok fejmintáit kivéséshez kutassa föl (amire a „könyvek könnyebb fölismeréséhez és különböző tárgycsoportok szerinti megkülönböztetésükhöz” volt szükség).

- A kvtár vezetői Torner Ignáctól és Büky Józseftől eltekintve Iványi Sándorig mindig a valóságos knk-ok közül kikerült prefektusok voltak. A pref. hivatal 1945 u. megszűnt, Iványi Sándor már csak főkvtárosként vezette az ~at. Főállású kvtáros sohasem dolgozott az ~ban, mind a prefektusoknak, mind az ~osoknak mindig több feladatköre volt. - Prefektusai: 1777: Torner Ignác, 1781: Büky József, 1806: Jenisch József, 1807-09: üres, 1810: Mészáros György, 1815: Szepessy Ignác, 1821: Durcsák János, 1838: Roskoványi Ågoston (?), 1853: Danielik János, 1856: Németh Mihály, 1862: Perger János, 1869: Ipolyi Arnold, 1870-71: üres, 1872: Danielik János, 1889: Szmrecsányi Pál, 1892: Stephanovszky Sándor, 1907-15: üres, 1916: Ridárcsik Imre, 1922: Ambrus István, 1929: Venczell Ede, 1940: Frindt Jenő (?), 1945-52: üres. - Főkvtárosai: 1953: Iványi Sándor, 1983: Antalóczy Lajos. - Kvtárosai: 1821-52: Szemecskey József (?), 1873: Stephanovszky Sándor, 1889: Michalek Manó, 1916: Leskó József, 1936: Ficzel Antal, 1956: Ritter Márton mb. vezetőhelyettes, 1960: Ritter Márton, 1965-71: Kishonthy István, 1984-92: Juhász Tibor, 1988: Surányi Imre, 1992: Szabó Dénes. Antalóczi Lajos-Ki.P.

Soós Imre: Az egri egy. felállításának terve (1754-1777). Eger, 1967:304. - Heves m. műemlékei 2. köt. Bp., 1972:444. - Iványi Sándor: Az ~ kz-katalógusa. Uo., 1986. - Kétszázéves az ~ 1793-1993. Eger, 1993. [(Antalóczi Lajos: A 200 é. ~ tört. (1793-1993)] - Heves M. Hírl. 1593. II. 10. (Kiss Péter: Epizódok a Főegyhm. Kvtár tört-éből. Amíg egy bibliotéka megszületik.) - Kiss Péter: Arcvonások Eger művelődéstört-éből 1944-ig. Eger, 1993:24.