🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > E > Egervár
következő 🡲

Egervár, Zala m.: 1. A mai várkastély magvát 1277 e. vsz. a Geregye nemzetség építtette. Később a Gutkeled családé, majd Kőszegi Jánosé, a Kőszegiek lerombolták. 1476: Egervári László újra fölépítette, később a Kanizsai, majd a Nádasdy családé, akik átalakították. Kanizsa eleste után végvár. 1664: a törökök felgyújtották. Radonay Mátyás helyreállíttatta, majd eladta a Széchenyieknek. 1712: Széchenyi Zsigmond a négyszög alaprajzú, négy sarokbástyás reneszánsz épületet U alakú barokk kastéllyá alakíttatta. Ma helyreállítva látható. Az ezoterikus keresztszimbolika sajátos hazai barokk emléke a 4 toronyra tűzött szélkakasokon levő betűk, melyek Krisztusnak a 4 világtáj felé ágazó, megváltó és oltalmazó keresztjét, egyben a hajdani birtokos Széchenyi család vallásos érzületét idézik. - 2. plébánia a szombathelyi egyhm. vasvári esp. ker-ében. 1281: Eguruar. Tp-át 1332 e. Szűz Mária tiszt. sztelték. Lakói 1526 u. ev-ok lettek. 1719: alapították újra. Mai Alexandriai Szt Katalin tp-át 1746: építették. Org-ját (1/11 m/r, op. 140.) 1890: az →Angster gyár építette. - Plébánosai: 1745: Farkas György, 1756: Maróthi Márton, 1775: Battyák Gergely, 1798: Gáspár Ferenc, 1831: Wolfinger Ferenc, 1856: Éder Ferenc, 1885: Simon István, 1906: Törzsök Vilmos, 1914: Kovách Sándor, 1927: Őry Antal, 1966: Kovács Imre, 1972: Bencze Sándor, 1973: Lamatsch Endre. Kegyura 1880: Sólymosy László. Anyakönyvei 1742-től. - Filiái 2000: Gősfa, Lakhegy, Vasboldogasszony (13. sz. közepi Nagyboldogasszony-tp-a 1698: romos, 1710 k. Festetics Pál helyreállíttatta), Zalaszentlőrinc. - Lakói 1840: 227 r.k., 8 izr., össz. 235; 1910: 445 r.k., 1 ev., 4 izr., össz. 450; 1940: 1716 r.k., 1 g.k., 5 ev., 8 ref., 8 izr., össz. 1738; 1948: 2 tanerős r.k. ált. isk-ban 71 tanuló; 1983: 1620 r.k.; 1990: össz. 1311. - 3. ferences kolostor és tp. Egervári László, Mátyás kir. sziléziai hadvezére, többször horvát-szlavón bán, és öccse, Bereck knini pp. 1493-95: az obszerváns ferenceseknek a Bold. Szűz tiszt. tp-ot és ktort épített. Ez feltehetően összefüggött az 1493. IX. 11-i udbinai (Bosznia) súlyos vereséggel, amelyet az osztrák tart-ok felől visszavonuló törökök mértek a horvát-szlavón bán seregére. A bosnyák ferencesek leginkább m. testvéreik felé menekülhettek a török elől. Bereck pp. is az ~i ktorba költözött. 1496: Egervári László halála után Kanizsai György és családja, 1533: Kanizsai Orsolya révén férje, Nádasdy Tamás lett ~ ura és a ktor kegyura, ott is temették el 1562-ben. 1535: 6 pap és 5 testvér lakta. 1555: már nem volt gvardiánja, hamarosan elnéptelenedett. - A 40 m hosszú, téglából épült késő gótikus ktortp-ot 1970: helyreállították. A hajó alig hosszabb mint a valamivel keskenyebb, 8/3 záródású sztély. A sztélyt és a tp. egész D-i oldalát támpillérek erősítik. Az É-i oldalához csatlakozott a ktor és a sztélynél a torony. A tp. többi oldalán 11 nagyméretű csúcsíves ablak ad világosságot. A sztélyben Egervári Bereck pp. sírlapja (1515) látható. Bá.B.-H.F.

1. Schem. Sab. 1977:52. - Bálint I:337. - 2. Fügedi 1977:129. - Vártúrák II:319. - Kiss 1984:550. - 3. Karácsonyi III:38. - Szabó 1921:241. - Kk. régészetünk újabb eredményei Bp., 1985:373. (Vándor L.: Későgótikus építőműhely Egerváron és környékén) - Valter 2004:167.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.