Magyar Katolikus Lexikon > E > Eötvös


Eötvös József, vásárosnaményi, br. (Buda, 1813. szept. 3.-Pest, 1871. febr. 2.): politikus, író. - Aulikus katonai-hivatalnoki családból származott, apja Ignác, Sáros vm. főispánja, másodudvari alkancellár. Ifjú éveit meghatározta anyja, Lilien Anna ném. műveltsége és nevelője, Pruzsinszky József, Martinovics egykori híve, de az ercsi gazdálkodás tapasztalatai is alakították. A budai gimn. után 1826-31: Pesten jog- és bölcsészhallg. Megismerkedett Szalay Lászlóval, későbbi elvbarátjával, s ekkor írta első verseit. 1833: ügyvédi vizsgát tett. Fejér vm-ben aljegyző, majd a kancellárián fogalmazó. Drámaírással is próbálkozott. 1836-37: Ny-Eu-ban utazgatott, majd Eperjesen a ker. tábla ülnöke. Itt ismerkedett meg Trefort Ágostonnal. 1839-40: az ogy-en a felsőházi ellenzék képviselője, fölszólalt többek között a prot-ok jogai mellett. 1840: Szalayval, Treforttal megindította a Budai Szemlét (ott közöltette a Szegénység Irlandban és A zsidók emancipációja c. cikkeit). 1841: szakított apjával, 1842: feleségül vette a köznemesi származású Rosty Ágnest; gyermekeik: Ilona, Jolánta, Loránd, Mária. Pozsonyból 1844: Budára ill. Pestre költöztek. 1841: vígjátékot írt, állást foglalt a Kossuth-Széchenyi-vitában. Képviselő 1843-44: az ogy-en; 1844: centralista elvbarátaival átvette a P. Hírlapot. Itt pol. programja 1846: jelent meg (Reform). Közéleti tapasztalatai ihlették ekkori reg-eit (A falu jegyzője, Mo. 1514-ben). 1848. IV. 7-IX. 11: vallás- és közoktatásügyi min. Radikális reformokba kezdett, de a forr. radikalizálódása miatt elhagyta Mo-t, s csak 1850: tért haza. Elvonultan élt, állambölcs. munkákat, reg-t, novellát írt. 1867. II. 20-1871. II. 2: újra kultuszmin., 1869. X. 25-XII. 5: a min-elnök K-en tartózkodása idején átvette a min-elnök és a honvédelmi min. teendőit is. Új alapokra helyezte a m. okt-ügyet, törv-be iktatta a zsidók egyenjogúsítását. 1835. IX. 14: a MTA l., 1839. XI. 23: tb. tagja, 1855. IV. 17-1866: másodelölülője, 1855. IV. 19: ig. tagja, 1866. III. 18-1871: elnöke. 1838. XI. 25: a Kisfaludy Társ. tagja, 1848. II. 1-1867. I. 23: elnöke. - Utolsó korszakának eszméiről a Gondolatok (1864) és Loránd fiának írott levelei tanúskodnak. Ercsiben temették el. - Versei a világfájdalmas szentimentalizmus hatását mutatják; drámái közül csak az Éljen az egyenlőség érdemel figyelmet, liberális eszméi miatt. Első jelentős műve A karthausi, napló- és levélformában írott szentimentális énregény, mely az 1830-as forr. utáni Párizsban játszódik. Főhőse, Gusztáv, csalódva a világ önzésében, belép a karth. r-be: a hitben, az értelmes munkában keres vigaszt. - A falu jegyzője realista irányregény. A bírálat célpontja a vm. konzervativizmusa. A Mo. 1514-ben c. tört. reg. a Dózsa-fölkelést eleveníti föl. A népjog érvényesítését magáénak vallja, de magát a forr-at nem, mert ez vak és kiszámíthatatlan. - A XIX. sz. uralkodó eszméinek befolyása az álladalomra c., a birod. polg. átalakítása jegyében írt állambölcs. műve alaptételei: a szabadság (a legfőbb liberális eszme) kizárja az egyenlőség érvényesítését; másrészt az állami "caesarizmus" fenyegeti a ker. társad. eszmény, a szabad egyéniség kibontakozását, ezért a társad. intézményrendszernek meg kell védenie az egyént az áll. önkénytől. A nemz. problematikáját a birod. polgárosodásnak alárendelve kezelte. - A nővérek ped. reg. szerint az igazi boldogság a munkájával jólétet teremtő parasztság körében található meg. - Műveit számos nyelvre leford. - M: A kritikus apotheozisa. Pest, 1831. - A házasulók. Uo., 1833. - Bosszú. Uo., 1834. - Bpi Árvízkv. Szerk. 1-5. köt. Uo., 1839-41. - Kelet Népe és P. Hírl. Uo., 1841. - Éljen az egyenlőség. Uo., 1841. - A karthausi. 1-2. köt. Uo., 1842. - Emlékbeszéd Kőrösi Csoma Sándor felett. Uo., 1843. - A falu jegyzője. Uo., 1845. - Reform. Lipcse, 1846. - Mo. 1514-ben. Pest, 1847. - Ueber die Gleichberechtigung der Nationalitäten in Oesterreich. Leipzig, 1850. - A XIX. sz. uralkodó eszméinek befolyása az álladalomra. Bécs, 1851. - A nővérek. Reg. 1-2. köt. Pest, 1857. - Elb-ek. Uo., 1859. - Die Garantien der Macht u. Einheit Oesterreich. Leipzig, 1859. - Die Sonderstellung Ungarns... Uo., 1859. (Írta egy m. államférfi, ford. Toldy István: Mo. különállása No. egységének szempontjából. Pest, 1861) - Felelet br. Kemény Gábor néhány szavára. Pest, 1860. - Emlékbeszéd gr. Széchenyi István felett. Uo., 1860. - 1861. V. 17: tartott ogy. beszéde. Uo., 1861. - Gyöngysorok br. ~ össz. szépirod. műveiből. Fűzte Vachot Sándorné. Uo., 1861. - Gondolatok. Uo., 1864. - A nemzetiségi kérdés. Uo., 1865. - Iratok. Simor Jánossal. Uo., 1867. - Br. ~ emlékbeszédei. Uo., 1868. - A vallás- és közokt. min-nek az ogy. elé terjesztett jelentése a népisk. közokt. állapotáról. 1-2. r. Buda, 1870-71. - Br. ~ költem. Uo., 1871. - ~ összes munkái. 1-20. köt. Szerk. Voinovich Géza. Bp., 1901-03. - Levelek. Szerk. Oltványi Ambrus. Uo., 1976. - Álnevei és betűjegyei: Agricola (P. Hírl., 1845-46); B. E. J.; Egy m. államférfiú; T. Á. (P. Hírl., 1840-es évek); Tivadar (Hajnal, 1837). V.P.

Szinnyei II:1345. - Gyulai Pál: Emlékbeszéd br. ~ fölött. Bp., 1914. (MTA Emlékbeszédek) - Csengery Antal: ~. Tört. tanulm-ok és jellemrajzok. Bp., 1884. II:143. - Dudek János: Guizot, br. E., Trefort és a kerség. Esztergom, 1890. - Ferenczi Zoltán: Br. ~. Bp., 1903. - Berkovics Miklós: Br. ~ és a fr. irod. Uo., 1904. - Voinovich Géza: Br. ~. Uo., 1904. - Bodnár Zsigmond: E. és Kemény. Uo., 1905. - Prot. Szle 1909:11. (Ravasz Árpád: Keresztyén lélek a m. költ-ben) - Halász Imre: Br. ~. Egy letűnt nemzedék. Bp., 1911:301. - Kiss Gyula: Br. ~ és a Nővérek. Uo., 1912. - Kastner Jenő: A Karthausi helye a szentimentális regényirod-ban (E. és Sainte-Beuve). Uo., 1913. - Bihari Károly: ~ pol-ja. Uo., 1916. - Novák László: Az ifjú E. és a fr. irod. Uo., 1930. - Hajdú János: ~ br. első minisztersége (1848). Uo., 1933. - Elek Oszkár: A Karthausi és forrásai. Uo., 1934. - Göllnerová, Alzbeta: J. E. Studia literárne historická. Bratislava, 1937. - Kat. Szle 1941:273. (Török Jenő: ~ br., a kat. kezdeményező) - Gulyás 1956:544. - Weber, Johann: E. und die ung. Nationalitätsfrage. München, 1966. - Jones, Mervyn D.: E. (1813-1871). Novelist and statesman. Five Hungarian writers. Oxford, 1966:160. - Sőtér István: ~. (2. átdolg. kiad.) Bp., 1967. - Várdy, S. B.: Baron J. E.: the political profile of a liberal Hungarian thinker and statesman. Bloomington-Indianapolis, 1969. - Ábránd és valóság. Tanulm-ok ~ről. Bp., 1973. - Felkai László: ~ közokt-ügyi tevékenysége. Uo., 1973. - MTA tagjai 1975:64. - Fábián Ernő: Az ember szabad lehet. ~ eszmevilága. Kolozsvár, 1980. - Bölöny 1987:268. - Schlett István: ~. Bp., 1987.

Eötvös Loránd, vásárosnaményi, br. (Buda, 1848. júl. 27.-Bp., 1919. ápr. 8.): fizikus, egyetemi tanár, miniszter. E. József fia. - Keleti Gusztáv és Vécsey Tamás házitanítóktól, majd a pesti piar. gimn-ban, 2 é. uo. a jogi karon, 1867: Heidelbergában és Königsbergben tanult. 1870: Heidelbergában drált. 1871: a pesti egy-en mtanárrá képesítették, 1872. V: r. tanár, 1875: a kísérleti fiz. előadója. 1873. V. 21: a MTA l., 1883. V. 17: r. tagja, 1889. V. 3-1905. XI. 27: elnöke, 1906. III. 3: ig. tagja. A Termtud. Társulatnak évtizedekig alelnöke s a term-tani int. ig-ja volt. 1891/92: az egy. rektora, 1891: kezdeményezésére alakult meg a Math. és Physikai Társulat, melynek elnökévé választották. 1894. VI. 10.-1895. I. 15: vallás- és közokt. min. 1895: megalapította az atyjáról, E. Józsefről elnev. koll-ot, melynek első kurátora volt. Min-ként mindkét házban védte az egyhpol. törv-javaslatokat (→egyházpolitikai törvények), lemondása után visszatért egy. tanszékére, melyet az 1917. XI. 22-i min-tanácsi határozattal élete végéig megtarthatott. 1915: a SZIA IV. szako. tagjává választotta. A M. Kárpát Egyes. bpi o-ának s a M. Túrista Egyes-nek 8 é. elnöke volt. - Az 1870-es évektől a hajszálcsövesség tulajdonságait vizsgálta. A felületi feszültség mérésére kidolgozta az ~-féle reflexiós módszert. Fölismerte, hogy a folyadékok különböző hőmérsékleten mért felületi feszültsége és molekulasúlya között összefüggés van: ezt ma ~-törvényként ismerik. Az 1880-as évek végén a tömegvonzás térbeli változásának mérésére megszerk. a róla elnev. ~-ingát, mellyel első méréseit 1901: a Balaton jegén végezte. 1908: Fekete Jenővel és Pekár Dezsővel együtt igazolta, hogy a nehézségi erő 2 x 10-8 pontossággal független a tömeg anyagi minőségétől. A tehetetlen és a súlyos tömeg arányosságának ezen igazolása az ált. relativitáselmélet kísérleti előkészítése. Földmágnesességet vizsgáló műszereket szerk. - ~ról nevezték el a torziós ingás mérésekben használatos egységet, 1919: a Fizikai Társulatot, a M. Áll. Geofizikai Int-et, Szegeden az egyik egy. koll-ot, 1936: a bpi Rádium- és Röntgenint-et, 1946: a Bp. V. ker. volt Prohászka Ottokár u-t (1991 óta Papnövelde u.), 1950. IX. 15: a bpi (addig Pázmány Péter) tudegy-et, a bpi XX. ker. Acélszerkezeti- és Közlekedésgépészeti Technikumot, az Alpokban egy hegycsúcsot, 1970: egy holdkrátert. 1973: ~-emlékérmet alapítottak. - M: A rezgési elméletből következő hatás törv-éről. Bp., 1871. - A rezgések intensitása... Uo., 1874. - Népszerű tud. előadások. H. Helmholtz után, ford. Uo., 1874. - A távolba hatás kérdéséről. Uo., 1878. - Vizsgálatok a gravitatio jelenségeinek köréből. Uo., 1888. - Rectori székfoglaló beszéd, 1891. szept. 15. Uo., 1891. - A physika tanításáról az egyetemen. Uo., 1892. - Physikai jegyzet. Előadásai után szerk. Fried D. és Jellinek J. Uo., 1893. - Fizikai jegyzet. Előadásai nyomán szerk. gyógyszerészhallg-k számára Légrády Erzsébet és Weber Dezső. Uo., 1907. - A Balaton nívófelülete s azon a nehézség változásai. Uo., 1908. - Physika. Kérdések - és feleletek. Összeáll. Fuchs Gyula. Uo., 1911. 88

Sturm Bp., 1897, 1901, 05, 10. - Pallas VI; XVII. - Tangl Károly: Br. ~ élete és tud. munkássága. Bp., 1918. - Akad. Értes. 1919:297. - Bpi Szle 1919:137. - P. Hírl. 1919. IV. 15. - SZIA Értes. 1920:49. - Nagy József: Kiváló matematikusok és fizikusok. Bp., 1927. - Technikai lex. Uo., 1928. - Frőhlich Izidor: Br. ~ emlékezete. Uo., 1929. - Br. ~ emlékkv. Szerk. Frőhlich Izidor. Uo., 1930. - Pekár Dezső: Br. ~. Uo., 1941. - Rybár István: Br. ~. Pápa, 1941. - Szolnoki Imre: ~. Bp., 1948. - Hatvany József: ~. Uo., 1951. - E. Roland Gesammelte Arbeiten. Hrsg. von Pál Selényi. Uo., 1953. - Horváth Árpád: A varázsinga. ~ élete. Reg. Uo., 1954. - Selényi Pál: ~, a tudós és az ember. Uo., 1954. - Novobátzky Károly: A fiz. megismerés úttörői. Uo., 1959. - MÉL I:342. - ~, a tudós és művelődéspolitikus. Írásaiból. S.a.r. és bev. Környei Elek. Bp., 1964. - Imolya Imre-Imolya Sándor: ~, a tudós és művelődéspolitikus (1848-1919). Ajánló bibliogr. Lezárva: 1969. IV. 10. Hódmezővásárhely, 1969. - Zemplén Jolán-Egyed László: ~. Bp., 1970. - ~ ság-hegyi expedíciója. Torziósinga-kísérletek, 1891. Tud. ülés. Celldömölk, 1972. - MTA tagjai 1975:64. - Vajda Pál: M. alkotók. Bp., 1975:36. Arck. - ~ tud. és művelődéspol. írásaiból. Vál. Bodó Barna. Bukarest, 1980. - Gulyás VII:481.