Magyar Katolikus Lexikon > E > értelem elégséges használatának hiánya


értelem elégséges használatának hiánya: a házassági →beleegyezést kizáró ok. - Képtelenek a házasság megkötésére azok, akik értelmük elégséges használatának híjával vannak (1095.k. 1). Amikor az Egyh. Törvénykv. az értelem elégséges használatáról beszél, a házasságkötéshez szükséges értelemhasználatra utal. A házasságkötés ugyanis nagyobb tudatosságot kíván, mint az életben előforduló sok kisebb jelentőségű cselekedet. Ha az ~ a házasságkötéskor akár tartós állapot következtében, akár átmenetileg fönnáll, a házasság érvénytelen. Az ~t átmenetileg okozhatja erősen ittas állapot, kábítószer, sokkhatás, epilepsziás v. hisztériás roham stb.; tartósan okozhatják bizonyos elmebetegségek, pl. skizofrénia, paranoia, mániás-depressziós elmebaj és a gyengeelméjűség, föltéve, hogy súlyosan befolyásolják a személyt értelme használatában. A házasság érvénytelenségének ilyen jogcím alapján való kimondásához azonban nem föltétlenül szükséges, hogy a házasságkötéskor a felek egyike teljesen híjával legyen értelme használatának. Az új Codex megfogalmazása szerint ugyanis a házasság megkötéséhez szükséges értelem használatáról van szó. Az ~ címén folyó perekben mindig ügyelni kell arra, hogy a jog szerint (1478.k. 4.§) a „javaik kezelésétől eltiltottak és a fogyatékos elméjűek” csak gondnokuk útján vehetnek részt a perben (akár felperesként, akár alperesként). A →Rota Romana Törvényszék egyes ítéletei szerint elképzelhető, hogy valaki a házasságkötéshez szükséges értelemhasználat hiányában is képes annak megítélésére, hogy indítson-e pert (vö. 1917-es CIC 1650.k.). Más rotai ítéletek azonban méltán hangsúlyozzák, hogy a bírónak - legalább a biztonság kedvéért - pergondnokot kell kineveznie a mellé a fél mellé, akinek mérlegelési képessége v. értelme használata tekintetében komoly kétség merül fel. Ha ugyanis az ítélet megállapítaná valakiről, hogy fogyatékos elméjű, és mégsem volt gondnoka a perben, az ítélet orvosolhatatlanul semmis lenne (1620.k. 5, vö. 1478.k. 4.§). Megjegyzendő, hogy az egyh. bíróságok nem automatikusan az orvosi diagnózis alapján mondják ki a házasság érvénytelenségét. Egyazon betegség ugyanis - az adott eset súlyosságának megfelelően - nem mindig (v. legalábbis nem mindig ugyanazon a címen) teszi semmissé a házasságot. E.P.

Erdő 1991:434.