Magyar Katolikus Lexikon > E > érosz


érosz (gör.; lat. amor, cupido): 1. a görög és latin mitológiában a szerelem istene. - Homérosz még nem ismerte. Hésziodosznál a legősibb istenségek egyike: kezdetben volt a Kháosz, azután Gea (Föld), Tartarosz és ~, aki minden létező létrehozója, fönntartója és egybehangolója. Theszpiében egy alaktalan szikla képében (→megalit kultúra) tisztelték, 5 évenként ünnepelték.  A költők ~a a legifjabb isten, aki pajzán és kegyetlen: szerelmet olt istenekbe és emberekbe, hogy gyötörje őket. Anyja Afrodité, apja hol Árész, hol Hermész, néha Zeusz. Az emberi lélek megszemélyesítőjével, →Pszüchével kapcsolták össze. - 2. Az emberben rejlő természetes erő, egymás iránt azonosan érző, szimpatizáló emberek kölcsönös szeretete és vonzalma, ill. a nagyobb iránti viszonzatlan vonzódás. Ilyen értelemben az ~ szemben áll a ker. szeretettel, az →agapéval, mely az alacsonyabbrendűhöz, a kisebbhez is fordul, kiáll a nem szép, az erotikus értelemben nem vonzó mellett is. E szembenállás miatt az ~ teol. szempontok szerinti méltatása elmaradt. - Az ~ kapcsolatban van a  →nemiséggel, de nem azonos vele. Hatással van a nyelv, a világ, a természet, a hivatás, a szoc. csoportok és a műv-ek, ill. az ember kapcsolatára.  - Az ~ önmagában spontán tapasztalat, de igazodnia kell az →erkölcsi rend követelményeihez, s megadhatja az első élményeket arról a teljesen önzetlen szeretetről, ami az agapé. - Az ÓSz történetei között sok az egyértelműen erotikus történet: Paradicsomból való kiűzés, Jákob Leával és Ráchellel kapcsolatos élményei stb. Az →Énekek éneke rendkívül szemléletes képekben mutatja be a ffi és a nő erotikus vonzalmát. Izr. nagy kir-ainak tört-e is elgondolkodtató erotikus eseményekről számol be. Jóllehet ezek a beszámolók csupán annak elbeszélésére korlátozódnak, ami egyszer történt, nincs bennük elhatárolódás v. rosszallás az ~szal szemben; nem minősítik szeplőnek, sem az istenszeretettel ellenkezőnek. - Az ÚSz-ben jóformán nincs ~-elbeszélés, az ÚSz-ben az ~ nem téma. A jámborság viszont mindig használt erotikus képeket, fogalmakat, motívumokat. Erről a középkori misztika éppúgy tanúskodik, mint a korai újkor spiritualitása. A jámborság szintjén tehát nincs kibékíthetetlen ellentét az ~ és a ker. szeretet között. A hívő ember nem élhet igazi ker. életet, ha nem képes kellően értékelni Isten minden ajándékát, köztük az ~t is. K. Rahner szerint: „az ~ az emberi személy legmélyéről jövő nyitottság, vágy, mely által Isten meg nem érdemelt ajándékának, a szeretetnek ünnepélyes elfogadására képes”. - A ker. életben az ~ mint kölcsönös szerelem a szentségi házasság ajándéka, mint szeretet-energia a másokért elajándékozott élet fontos késztetője.  **

Pecz 1985. I/2:690. - Schütz 1993:80.