Magyar Katolikus Lexikon > E > Érsekújvár


Érsekújvár, Neuhäusel, Novum Castellum (Nové Zámky, Szl.): 1. vár. Várdai Pál esztergomi érs. az érsekség birtokainak védelmére kezdte építtetni 1543: Esztergom török kézre kerülése után a Nyitra folyó bal partján egy döngölt falú, 4 bástyás várat. 1545: Novum Castellum, 1571: Uyuar. Ez a vár az árvízek miatt tönkrement. A folyó jobb partján 1580: készült el Ottavio Baldigara ol. hadmérnök tervei alapján a hatágú csillag alakú, négyzetes hálózatú belső utcarendszerrel kialakított vár, az akkoriban legmodernebb rendszerű fülesbástyákkal. Mivel az építkezés Oláh Miklós érs. alatt fejeződött be, Oláhújvárnak is nevezték. A vár körül kialakult település a mai ~. - 1605: Bocskai István, 1619: Bethlen Gábor serege foglalta el. 1621. VII. 10: Bethlen vezére, Horvát István nagy győzelmet aratott az ~t ostromló császáriak fölött, akiknek tábornoka, Bouquoi maga is elesett. ~ karbantartartására nagy gondot fordított Pázmány Péter, aki itt ferences ktort is alapított. A 17. sz. közepén a Bányavárosi Főkapitányság alá tartozó kir. vár. 1663. VIII: a Forgách Ádám kapitány vezetésével védett várat 40 napi véres ostrom után Körülü Ahmed nagyvezír (ur. 1661-76) török hadai elfoglalták. 1685. VIII. 10: Lotharingiai Károly csapatai visszafoglalták, e napot Európa-szerte megünnepelték. 1704. XI: Rákóczi serege bevette ~t, s a szabharc idején a kurucok fontos központja, 1706: innen bocsátotta ki a fejed. ~i Kiáltványát. Itt készült a Mercurius Veridicus több száma. 1710. I. 3: ~ főterén végezték ki az áruló Ocskay László brigadérost. (E helyet a kockaköves útburkolatban sötétebb kővel kirakott kereszt jelöli.) III. Károly kir. (ur. 1711-40) rendeletére 1724: lerombolták, hadászati jelentősége megszűnt. Az egyik bástya 10 m. magas dombja 1998: is a Kálvária.- 2. ~ mint az esztergomi érsekség mezővárosa 1725 u. indult fejlődésnek. 1779: megmaradt bástyájára barokk kálváriát építettek, egyik márványkapuját Komáromba vitték ktorkapunak (1996: a ref. tp. udvarán látható). 1867: a kiegyezés után ~ vasúti csomópont épült. 1919. I. 8: a 7. cseh-szlovák légió csapatai megszállták. Az I. →bécsi döntés alapján 1938. XI-1945. IV: visszacsatolták Mo-hoz. - 3. esperesség a v. esztergomi főegyhm-ben. Plébániái 1917: Bajcs, Bánkeszi, Imely, Komját, Nagykér, Nagysurány, Naszvad, Szimő, Tardoskedd, Tótmegyer. - 4. plébánia. 1546: alapították. Tp-át 1546: a Szt Kereszt tiszt. sztelték. Kegyura 1880: az esztergomi érs. Anyanyelve 1840: m., szl., ném.; 1910: m., szl., ném.; 1940: m., szl., ném. - Filiája 1917: Andod. - Lakói 1840: 6966 r.k., 2 ev., 1 ref., össz. 6969; 1910: 14.309 r.k., 19 g.k., 9 g.kel., 128 ev., 221 ref., 1 unit., 1540 izr., 1 egyéb vall., össz. 16.228, 91,4 %-a magyar; 1940: 19.728 r.k., 88 g.k., 32 g.kel., 293 ev., 661 ref., 2 unit., 2492 izr., 10 egyéb vall., össz. 23.306, 1970: össz. 25.332, 28,2 %-a m.; 1991: össz. 42923, m. 13350 (31,10%); 2001: össz. 42262, m. 11632 (27,52%). - 5. Iskolái: →Érsekújvári Gimnázium  - Az Isteni Megváltó Leányai 1939: alapították a Szt Katalin nőnev. int-et, melyben tanítónőképzőt és 25 fős internátust szerveztek. 13 tanárnője volt. 1945: a m. isk-kal együtt megszüntették. - Szt Imre r.k. polg. fiúisk. 1938: szervezték újra államsegéllyel. 1942/43: 11 o-ban 15 tanár 496 fiút okt. - A r.k. polg. leányisk-t 1894: alapították államsegéllyel. 1942/43: 9 o-ban 13 tanár 466 leányt okt. 1945: a m. okt-t betiltották, mint m. isk. megszűnt. - 6. Szerzetesek. Szt Ferenc Sebei ferences konvent és tp. 1626: Pázmány Péter a mariánusoknak alapította, 1631: a tp-ot ő szent. 1663: a törökök feldúlták, de hamarosan újjáépült. 1786: II. József létszámát 18 főben határozta meg. A tp. kistáji jelentőségű búcsújáró hely. Búcsúnapja: Porciunkula, VIII. 2. utáni vasárnap. Andód, Csíz, Kürt, Nagycétény, Szimő és Tardoskedd m., Bánkeszi, Surány és Tótmegyer szl. lakossága látogatja. Szombat du. csoportokban végzik a keresztutat a Kálvárián. A távolról jöttek a tp-ban éjszakáznak. A m-ok saját énekeskv-et használtak: Egyh. énekek. Érsekújvár, 1938. - 7. Kat. sajtója: 1902-11: Kis Magyar Alföld, 1911-14: Érsekújvár, Kis Magyar Alföld, 1922-44: Szűz Mária Új Virágos Kertje, 1924: Hajnal, 1928-33: Újvári Újság, 1929-33: Világosság, 1932-33: Érsekújvár, 1933-44: Érsekújvár és Magyar Vidék, 1940: Védjük Nyelvünket. Bá.B-B.G.

1. Szabó Iván közlése. Érsekújvár, 1998. jún. 1. - Hadtört. közlem. 1889. (Balás Gy.: Újvár építészeti rendszere és katonai szerepe); 1897. (Matunák M.: ~ második alapítása 1573-1580.); 1974:49. (Marosi: Itáliai hadiépítészek) - Matunák M.: Érsekújvár a török uralom alatt 1663-1685. Nyitra, 1901. (Klny. Nyitramegyei Szle). - Vártúrák III:190. - 2. Haiczl Kálmán: Érsekújvár múltjából. Érsekújvár, 1932. - Kočiš, Ladislav: Nové Zámky v minulosti a súlanosti. Nové Zámky, 1967. - Kiss 1978:207. - 3. Némethy 1894:83. - Gerecze II:553. - Schem. Strig. 1917:84. - 4. Polg. Isk. 1942/43:252.- MTC 1943:557. - Mészáros 1988:183. - 5. Schem. SM. 1834:29; 1905:30. - Rupp III:264.

Érsekújvár, Kis Magyar Alföld, Érsekújvár, 1911. nov. 19.-1914. okt. 4.: néppárti hetilap. - Főszerk. 1913. V. 4: Gunda Jenő r.k. hittanár. Fel. szerk. Vári Ernő. Szerk. Gunda Jenő, Vári Ernő. Ny: Schulz Ignác. - Előbb: Kis Magyar Alföld (1902-11). T.E.