🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > E > Éber
következő 🡲

Éber Anna, P. (Baja, Bács–Bodrog vm., 1905. szept. 20.–Bp.[?], 2002. ápr. 22.): festő. – Apja Éber (1894-ig Eberl) Sándor (1878–1947) festő, férje Pártay István (1906–1979) festő. Baján éretts., 1924-29: Bpen a Képzőműv. Főisk. Rudnay Gyula (1878–1956) növendékeként végzett. 1924: a Nemz. Szalon kiáll-án önarcképét állította ki, ezután állandóan szerepelt a Nemz. Szalon, majd a Műcsarnok tárlatain. 1930: a Nemz. Szalon Római Iskola c. kiállításán ezüstérmet nyert, Baja várostól egyéves olaszo-i ösztöndíjat kapott. Firenzében az Accademia Belle Arti-n Felice Carina mesternél, Rómában a Képzőműv. Akadémián tanult, a Coll. Hung-ban dolgozott. 1931: a római Coll. Hung. Nemz. Szalonban rendezett gyűjtem-es kiáll-án Szt Imre a magyar ifjúság között c. képét kitüntették. Tanulmányutat tett még Ausztriában, Fro-ban, Münchenben, Nürnbergben és Svédo-ban. Édesapja mellett freskófestészetet is tanult, az ő freskója: Nagykanizsán a ferencsek tp-ában Dávid és a bajai belvárosi pléb.tp-ban Cecília. Férjével 1939. V: a „Műterem”-ben rendezett kollektív kiáll-on az áll. a Margitszigeti út c. művét megvásárolta. Ifjúsági képzőműv. isk-t vezetett. 1932–58: Bpen a Népművelési Biz. esti tanf. rajztanára, s az 1950-es években a M. Filmgyárnak díszítő munkákat készített. 1956: az Orsz. Széchényi Kvtár címereit restaurálta. 1959–69: rajztanár. Textiltervezéssel, üvegfestészettel is foglalkozott, arcképeket és tájképeket is festett. – Egyéni kiállításai 1929, 1939, 1948: Műcsarnok (Bp.) – 1929–31: 1936: Nemzeti Szalon (Bp.) – 1930: Firenze, Róma, Nagykanizsa – 1933, 1936, 1946, 1980: Baja – 1939: Műterem (Bp.) – 1947: Szekszárd, Pécs 1983: Kecskemét.. – Jele képein: P. Éber Anna. A bajai Éber-emlékházban a család művészeinek id. Sándor, ifj. Sándor és Anna állandó kiáll. 88

M. Nemz. Műv. 1939: 3. sz. (Kiállításokról: Jobbágyi Gaiger Miklós, ~, Pártay István ) – Karczag 1940. II:156. (s.v. P. Éber Anna) – Kovács Zita: Az Éber-emlékház: id. Éber Sándor, ifj. Éber Sándor és Éber Anna művészete. (Kállításvezető m., ang., ném. nyelven) Baja, 1999. (A bajai Türr István Múzeum kiadv. 28.)

Éber (1894-ig Eberl) Sándor, id. (Ráckeresztúr, Fejér vm., 1878. jún. 6.–Baja, 1947. dec. 15.): rajztanár, festő. – Szülők: Éber (1894-ig Eberl) Márton (Mözs, 1848–Baja, 1927) tanító, karnagy, Csapó Pápay Anna (1848–1921); neje Bartsch Julianna (1888-1970). Szekszárdon az újvárosi r. k. el. népisk. tanulója, ahol apja tanított, 1888–92: polg. isk. végzett, 1892–96: Pécsett, a r. k. ppi tanítóképzőben 1896. VI. 25: tanító okl. szerzett. 1896–1900: Bpen az Orsz. Mintarajzisk. és Rajztanárképzőben Székely Bertalan (1835–1910) tanítványa. Kiskunfélegyházán a tanítóképzőben 1900. IX. 1.–XI: helyttesítő, 1901. IV. 1–VIII: s.tanár, 1901. IX. 1.–1902. VI: Sárospatakon az Áll. Tanítóképző, 1902. VII. 5–1922. XII. 1: nyugdíjazásáig Baján az Áll. Tanítóképző tanára. Az utánzó másoló rajzolás helyett természetlátásra tanított, a táblán és a szabadban is rajzoltatott. Részt vett 1908: a 3. londoni, 1912: a 4. drezdai nemzetk. rajzokt. kongr-on, Londonban növendékeinek munkái aranyérmet nyertek. 1914: megbízták egy újszerű tanítóképzős rajzokt. tanmenet elkészítésével. – 1915–22: a Bajai Daloskör karnagya, a bajai Liszt Ferenc Kör alapító tagja, majd eln. Halála napján fejezte be dr. Geringerné portréját, elvitte megrendelőjének, ott rosszul lett s meghalt; XII. 16: eltemették. –1905: első nagyobb falképét a Művészi nevelést a tanítóképző rajzterme falára festette (1945 után elpusztították). 1906: bajai kiállításán mutatkozott be, első gyűjteményes tárlatát 1925 őszén rendezte Baján a Nemz. Szállóban, ahol száznál több művével szerepelt. A Balatonról készült tájképét első főv. kiállításán 1926: az áll. vette meg. Falképvázlatával nyert ösztöndíjával, 1909. IX.–1910. VI. 15: Rómában, Firenzében képezte tovább magát, Monte Cassinoban a bencés ktor freskóit tanulmányozta. 1910: a bajai ciszt. rház társalgójába készítette az Emmauszi tanítványok c. félkör alakú alkotását életnagyságú Krisztussal, 1932: a III. Béla Reálgimn. dísztermébe a zirci apátság alapítását bemutató freskót és a bajai belvárosi tp. festését (egyik freskóján önmagát megörökítve, malterosládán ül.). 1941: Rókus temetőkpna hajójának mennyezeti freskóját, 1943: a Bp. VIII., józsefvárosi tp-ot festette. Tp-okban: Lánycsókon, Szászváron, Béregen, Hajóson, Dusnokon, Nagykanizsán, Kelebián, Hercegszántón, Pellérden, Bácsborsódon, Katymáron, Madarason, Tolnán, valamint Budán és Pécsett a ferenceseknél; isk-ban Csátalján és Csávolyon és a bpi Szt Imre Koll-ban vannak munkái; részt vett a szegedi fogadalmi tp. freskópályázatán. A festéket, a márványporral kevert meszes vakolat fölrakását, a műveket kiegészítő ornamentációt, stukkókat is legtöbbször maga csinálta. – 1926: a Bpen kiállított Szivaros önarcképét a m. áll. vette meg. 1931: megfestette XI. Pius pp nagyméretű arcképét, gr. Bethlen István (1874–1947) min.eln., Latinovics János főrendházi tagnak, a vm. főispánja, Baja polgármesterének és a pécsi egy. tanárainak a helyi mecénások (Lelbach, Somogyi stb. családok), polgárok és művészbarátai Dezső Alajos (1888–1964), Nagy István (1973–1937), Tornyai János (1869–1936), Fülep Lajos (1885–1970), Rózsahegyi Kálmán (1873–1961), Mécs László (1895–1978) arcképét. 1947: Baján az Éber művészcsalád közös kiállításán, az évben Szekszárdon és Pécsett mutatta be legújabb műveit. Baján 1964: a Tanítóképző, 1965: a M. Nemz. Galéria és a Türr István Múz. közösen rendezte meg emlékkiállítását. A bajai Éber-emlékházban a család művészeinek id. Sándor, ifj. Sándor és Anna állandó kiáll. – Írásai: Bajai áll. tanítóképző ért. (1904/05: A modern rajzoktatás és a tanítóképzés), M. Tanítóképző (1905, 13), Rajzokt. (1912), Tanítóképző-int. Tanárok Orsz. Egyes. 12. közgyűl. elé terjesztendő javaslatok (Bp., 1912), (19), (19). 88

Élet 1926:171. (Szokolay Béla: ~) – Műv. lex. 1935. I:1981. I:581. (+ dec. 15.) – Fejér vm. 1937:298. – Kalangya 1944:135. (Berényi János: Id. ~ festőműv.) – M. Nemz. 1947. XII. 19. – Gulyás VII:18. – Kovács Zita: Az Éber-emlékház: id. Éber Sándor, ifj. Éber Sándor és Éber Anna művészete. (Kállításvezető m., ang., ném. nyelven) Baja, 1999. (A bajai Türr István Múzeum kiadv. 28.)

Éber Sándor, ifj. (Baja, Bács–Bodrog vm., 1909.–Baja, 1985. júl. 5.): rajztanár, festő. – Szülők: Éber (1894-ig Eberl) Sándor, id. (1878–1947) rajztanár, Bartsch Julianna (1888-1970). Baján éretts., 1927–31: a Képzőműv. Főisk. Rudnay Gyula (1878–1956) növendéke. 1926–27: a budai ferences tp. sekrestyéje fölötti oratóriumot falképekkel díszítette. 1931: Olaszo-, Fro- és No-i tanulmányútján főként a freskó-festő eljárásokat tanulmányozta. 1931. XI. 1–69: nyugdíjazásáig a bajai (III. Béla ciszt.) gimn. majd a Tanítóképző rajz és műv.tört. tanára. 1940-től szinte kizárólag pasztellkrétával dolgozott. „Apámnak gyúrtam színes krétákat gyermekkoromban. Megszerettem.” – vallotta. Témáit a Duna világa, az ártéri erdők, morotvák és az öreg halászok életéből merítette. Hortobágyi Tibor (1912–1990) növénytanász, egy. tanár növényt is elnevezett róla (Coccomenas Éberii nova species). Restaurált freskókat és műemlékeket. Az 1930-as években épített Csátalja (Erzsébet u.) emeletes isk. homlokzatát díszítő Szt Lászlót egy fa alatt bemutató freskó, amelynek lombkoronája a M. Királyság térképét formázza, az ő műve. A Baja Belvárosi Szt Péter és Szt Pál-tp. keresztúti stációit 1948: nővérével, Annával készítették. Tervezett és készített bútorokat, kovácsoltvas műveket. Rajzolt karikatúrákat és képes útinaplót múzeumokról, műemlékekről. Járt Angliában, Ausztriában, Bulgáriában, Csehszl-ban, Egyiptomban, Jug-ban, NDK-ban, NSZK-ban, Rom-ban, Fro-, Görögo-, Olaszo-ban, Spanyolo-ban és a SZU-ban, –1930–: a bpi Műcsarnok, a Nemz. Szalon, az Ernst Múz., az Új Szalon és a Műterem kiáll-ain tájképeivel szerepelt. 1939: Baján gyűjtem. kiáll. rendezett. „Az ősi vízimalmokat már csak képeim idézik. A Vöröshíd ívét ledöntötte a jeges ár. Faragott, büszke nyakú halászbárkák sorából csak egyet ringat már a Sugovica.” Évtizedeken át gondozta apja hagyatékát és kiegészítette a néprajzi tárgyakat, ritkaságokat őrző Éber-gyűjteményt. – Ő tervezte az 1956-os forr. első honi emlékművét amit 1956. X. végén a bajai Déri-kertben állították föl, amit 1996-os emlékkővel kiegészítettek. – 1945 után megyei tárlatokon vett részt, csoportos kiáll-on bemutatták képeit a gemenci Vadászati Kiáll-on, Párizsban, Montreaux-ben (1967), Zomborban (1970, 1974, 1981) Szimferopolban (1971, 1976). – Egyéni kiállításai (1945 után) 1961: Művelődési Ház (Baja) – 1970: Képtár (Baja) – 1979: Zombor (gyűjtem.) –1980: Művelődési Ház (Baja) – 1995: Művészetek Háza (Szekszárd) [gyűjtem.. id. ~ Sándorral és ~ Annával] – 1992–: Éber Emlékház (6500 Baja, Jókai u. 19.). 88

Jámbor 1936:44., 1942:81. – Ker. m. közél. alm. 1940. I. – Kabdebó Tamás: Az Istenek. Reg. Róma, 1983. – Művész életrajzok. Bp., 1985:88. – Seregélyi 1988:146. – Gulyás VII:18. – Kovács Zita: Az Éber-emlékház: id. ~ Sándor, ifj. ~ Sándor és ~ Anna művészete. (Kállításvezető m., ang., ném. nyelven) Baja, 1999. (A bajai Türr István Múzeum kiadv. 28.) – Kollárné Éber Orsolya: Egy város – egy évszázad. ifj. Éber Sándor. Uo., é.n.