Magyar Katolikus Lexikon > D > domborítás


domborítás: vékony fémlemezek poncoló szerszámokkal cizellő szurkon (kátrány-ágyon), v. kalapáccsal fán ill. filcen történő alakítása. - A dombormű egyedi alakjának megtartása érdekében az előzőleg edzett lap elő- és hátoldalán kijelölik a rajzolatot és ráteszik egy lángon meglágyított kátrány-ágyra. A rajzolatot vékony, vésőszerű poncolóval húzzák ki. A dombormű magassága nagyfelületű poncolóval v. domborító kalapácsokkal érthető el. Miután levették a kátrányról, pozitív oldalát felülről cizellálják. Nagy felületű munkáknál a domborító kalapáccsal való előformázás történhet filc- v. ólomalátéten is. **

Baumgarten 1985:169.