Magyar Katolikus Lexikon > D > doktorátus


doktorátus, laurea: akadémiai fokozat, melyet egyetemi karon a tanulmányok végeztével s egy nagyobb terjedelmű dolgozat, disszertáció megvédésével lehet elnyerni. - XI. Pius rendelete, 1931 óta ~ nyerhető fil-ból 4, kánonjogból 3, mindkét jogból 4, teol-ból legalább 5, szentírástudományból a →licencia után 2, K-i tud-okból, ker. régészetből, egyhtört-ből, missziológiából, gregoriánból 3, orgonából 4, zeneszerzésből 5 é. tanulmány után. A ~ címet az egy. a pápa nevében adja. Bizonyos állások betöltésénél az →alkalmasság föltétele: teol. v. kánonjogi ~ szükséges szem. tanársághoz, ált. v. ppi helynökséghez, ppséghez; kánonjogi ~ szükséges bírósági helynökséghez, egyhm. bírósághoz, ügyészséghez és kötelékvédőséghez. **

EC II:961. - CIC 1983:253, 378, 478, 1420-21, 1435.k.