Magyar Katolikus Lexikon > D > dénár


dénár: római eredetű ezüstpénz. Kr. e. 268 k. kezdték verni; a 327,45 g súlyú →fontból 72 db ~t vertek, súlya így 4,548 g volt. Később ez a pénzláb változott, az alapsúlyból több db ~ készült. A róm. birod. fölbomlása után egyes népek róm. pénzutánzatai mellett a frank Meroving kir-ok könnyű ~okat készítettek; a róm. fontból 240, majd 260 ~t, amelynek súlya így 1,364 g, ill. 1,259 g. Nagy Károly reformja 781: az alapsúlyt megváltoztatta, bevezette a 408 g-os karoling fontot, amelyből - rendelete szerint - 240 db ~t vertek. A kk. Eu. pénzverésének első szakaszában csak ~t és ennek felét, az →obulust verték. A pénztört-nek ezt a korszakát a 13. sz. 2. feléig ~-korszaknak nevezi a szakirod. - A Szt Istvánnal kezdődött m. pénzverés is ~t vert. Szt István első pénzének átlagsúlya 1,24 g, ez egyértelműen ~. A második pénztípust (Corpus Nummorum Hungariae. I. No. 1.) sokáig Szt István egyetlen pénzének tartották. Ennek átlagsúlya 0,8 g, ami nemzetk. viszonylatban egy nehezebb pénzláb obulusának felelt meg. Ezért sokan obulusnak vélték. Vsz., hogy ez a pénz egy könnyebb pénzláb alapján készült ~. - A ~ minősége, súlya és finomsága, azaz pénzlába Eu-szerte változó volt. Mo-on a 12. sz: verték a legsilányabbat, amit még tetézett az I. András alatt bevezetett →pénzújítás is. A ~ kizárólagossága a 13. sz: szűnt meg, amikor aranypénzt (→aranyforint) és →garast kezdtek verni. Mo-on Károly Róbert vezette be a két új pénzt, mialatt változatlanul tovább készült a ~ és obulus is. Az állandó értékű, azaz évi beváltás alá nem eső ~t Mátyás kir. reformja 1467: valósította meg, amikor is 100 ~t tett egyenértékűvé 1 aranyforinttal. A ~verés változatlan hatásfoka mellett természetesen hatottak minőségére az egyes korszakok ált. gazd. és pénzügyi jellemzői. A 17. sz. elején egész Eu-n végigsöprő pénzrontás (Kipper und Wipper-korszak) 1/6-ra csökkentette a ~ értékét, és 600 ~t is adtak egy dukátért. Az 1526-os ~ 0,29 g színsúlya 1622-re 0,08 g-ra csökkent. Erdélyben háttérbe szorult a ~ verése, mert a nagy értékű pénzek (arany és tallér) készítése kötötte le a verdéket. A 17. sz: a ~ és garas (ezüst aprópénzek) mellett megjelentek a krajcárértékek is. A garas 5 ~ral, a krajcár 1,33 ~ral volt egyenértékű. Az értékarány - a pénzláb-módosítások miatt - nem volt állandó. - A ~t 1760-ig verték ezüstből. Mária Terézia pénzreformja értelmében ez évtől rézből készült, de már így sem sokáig. Mo-on 1767: vertek utoljára ~t. 88

Hóman 1916. - Huszár 1975:11. - Huszár 1979:10. - Gedai István: A m. pénzverés kezdete. Bp., 1986.