Magyar Katolikus Lexikon > D > délszláv földreform


délszláv földreform: a délszláv királyságban 1919. II. 25: a békeszerződés aláírása előtt kihirdetett földreformot az elcsatolt Bánátban, Bácskában, Szerémségben, D-Baranyában, s a Muravidéken is megkezdték. A törv. szerint "... a földműveléssel foglalkozó állampolgároknak legalább annyi földet kell nyújtani, amennyit a földműves család tagjaival együtt megművelni képes." Ezt a 300 kh-on fölüli birtokokból biztosították. A 206.440 földhözjuttatott között csak délszlávok voltak; a Bácskában és Bánátban a földnélküliek 41,4%-át kitevő m. földmunkások, gazd. cselédek és napszámosok fedél és kenyér nélkül maradtak. A pol. menekülteken kívül 1919-20: a Bácskából kb. 28.000, 1921-29: 27.000 m. vándorolt ki főleg Brazíliába és Argentínába. A ~ juttatottjait, a →dobrovoljácokat nagyrészt a m-ok közé v. a m. községek pusztáira, telepes falvakba (pl. Velebit) telepítették. 88

Radisics Elemér: A Dunatáj. Bp., 1946. - A. Sajti Enikő: Délvidék. Bp., 1987:18.