Magyar Katolikus Lexikon > D > Dombó


Dombó, v. Máramaros vm. (Dubové, Szl.): plébánia a v. egri, majd szatmári egyhm. huszti esp. ker-ében. - 1778: alapították. Tp-át 1775: Sarlós Boldogassz. tiszt. sztelték. Kegyura 1880: a Pénzügymin. Anyanyelve 1840: m., ném.; 1910: rutén, ném., m.; 1940: ruszin, ném., m. - Lakói 1840: 113 r.k., 1394 g.k., 2 ev., 60 izr., össz. 1569; 1910: 156 r.k., 3099 g.k., 2 g.kel., 1 ev., 4 ref., 722 izr., össz. 3984; 1940: 276 r.k., 2514 g.k., 2205 g.kel., 15 ev., 9 ref., 984 izr., össz. 6003. **

Schem. Szat. 1901:78. - Schem. Transcarpatiensis 1996:7.

Dombó, Szerém vm.: egykori bencés monostor. - A mai Rakovac falutól a Duna felé lejtő Dombó völgy fölött, balra egy teraszon állt a bencések Szt György tiszt. sztelt monostora. Alapítási körülményei ismeretlenek. Vsz. 1176-86: jött létre, amikor a bencéseknek a közeli kőmonostort el kellett hagyniuk. 1237: a péterváradi apátság alapításakor említik először. 1247: apátja harmadmagával p. megbízást kapott a kalocsai és a pécsi ppség vitás szerémségi határának megállapítására. 1319: apátja, Miklós Pannonhalma élére került. 1332: a jobb jövedelmű apátságok közé tartozott, mert p. tizedként évi 5 és 1/2 márkát fizetett. 1348: a r. kápt. által megválasztott Ulrikot a kalocsai érs. fölsztelte. 1473: a várrá alakított monostor a szerémi pp-é; 1525: török kézre került. 1963-tól az ásatások egy román kori tp. helyére épült, 32 m hosszú, egyhajós gótikus tp. alapjait tárták föl. H.F.

PanRt XII/B:432. - Nagy Sándor: ~, kk. monostor és erőd. Újvidék, 1987.