🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > D > Diósy
következő 🡲

Diósy Antal (Bp., 1895. jún. 18.–Bp., 1977. aug. 22.): festő. – Neje: Nagyajtay Teréz (1897–1978) díszlettervező. Középisk. után 1910–15: az Orsz. Iparműv. Isk. →Kőrösfői-Kriesch Aladár tanítványa, 1914–15: díszítő művészet tanársegédje, akitől a zebegényi r. k. tp. díszítőmunkáin megtanulta a nedves falrafestést és freskófestést; az ő műve itt a Konstantin látomása és néhány címeres angyal. 1915–18: haditudósító rajzoló, 2x sebesült, t. hadnagyként szerelték le. 1920: Hende Vincével (1892–1957) és →Leszkovszky Györggyel megalakította a Cennini Társ-ot, annak 1921–26: kiállításain 1-1 gyűjteményével vett részt. A Műcsarnok kiállításainak állandó résztvevője. Gobelinterveit felesége műhelyében szőtték. 1922–23: Erdélyben élt, torzképeket rajzolt, 1923–27: Párizsban a Matin, a La Press és más színes folyóiratok, Hollandiában a Telegraaf c. lap illusztrátora, a kir-nét is lefestette. Olaszo-ban és a skandináv orsz-okban is járt. 1927: a Képviselőház elnöki szobájának egyik falára Szilágyi Mihály [+1461] freskóját, majd a belvárosi tp-nak festett freskót. 1930: elnyerte a Szfőv. Akvarell-díját, 1932. és 1938: az Áll. Akvarell-díjat, 1935: a Balaton akvarellpályázatának győztese. 1937: a párizsi világkiáll. m. éttermének faIára festett nagyméretű m. motivumú festményével elnyerte a Grand Prix-t. 1939: New Yorkban a Nemzetk. Kiáll., 1940: Milánóban a VII. Nemzetk. Iparműv. Kiáll. aranyérmét nyerte. 1941–47: a M. Iparműv. Főisk. festészet tanára, a M. Akvarell- és Pasztellfestők Egyes. aleln. Élete alkonyán vízfestményeket festett. – Köztéri művei: Konstantin látomása (freskó, 1920 előtt, Zebegény, tp. [Körösfői Kriesch Aladárral]) – Mátyás királlyá választása (freskó, 1929, Országház) mennyezetfestmények (1938, Kőbánya, Kálvária kpna) – Egyéni kiállítások 1929: Fészek Klub (Bp.) – 1954: Derkovits Terem (Bp.) – 1955: Műcsarnok (Bp.) 1955 és 1975: Csók Galéria, (Bp.) – 1968: Győri Műcsarnok [Nagyajtay Terézzel] – 1970: Ernst Múz. (Bp.), Pécsi Képcsarnok – 1972: Képcsarnok (Zalaegerszeg) – 1974: Medgyessy Terem (Debrecen) – 1976: Miskolc – 1985: Csontváry Terem emlékkiáll. ( Bp.) – 1995: TM Galéria és Tölgyfa Galéria emlékkiáll. ( Bp.). – Írása: Az Iparműv. (1939: ~ festőművész vallomása; 1942: 9. A festőművész vallomása). Kvillusztrációi: A Fészek. Emlékkv. a Fészek művészklub alapításának 75. évf-jára. (Bőv., bibliofil kiad.) (Bp., 1976); Pereházy Károly: A Városliget. Visszaemlékezés. (Bp., 1978) – M: Ecce Homo. 1. Kolozsvár görbetükörje. Előszó Győri Illés István. H. n. [1924]; 2. Nagyvárad görbetükörje. H. n. [1924] [Torzképek az erdélyi m. irod. és közélet jeleseiről] 88

EMIB 1919/24:58. – Orsz. Iparműv. Isk. évkve. 1930:78. – Karczag 1940. II:124. – Bíró 1955:508. – Művészet 1969. 3. sz. (Fóthy János: ~ról) – A Fészek. Emlékkv. a Fészek művészklub alapításának 75. évf-jára. (Bőv., bibliofil kiad.) Szerk. Demeter Imre és Galambos Tibor Bp., 1976. – Gellér Katalin: A gödöllői művésztelep. (Bp., 1987: Keserü Katalin: A gödöllői művésztelep és a népművészet). – Seregélyi 1988:133. – RMIL 2000. III. (s.v. karikatúra)