🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > D > Dániel
következő 🡲

Dániel (Kr. e. 6. sz.): a négy nagy ószövetségi próféta egyike. - Júda egyik tekintélyes családjából származott. Azon zsidó ifjak közé tartozott, akiket Jeruzsálem elpusztítása után Nebukadnezár babiloni kir. Bábelbe vitetett, s 3 é. képzés után Béltsacár néven udvarába rendelte. ~ pontosan betartotta a törv-t, ezért Isten rendkívüli bölcsességgel áldotta meg (Dán 1,6), beleértve az álmok és a titokzatos szövegek megfejtésének képességét. Megőrizte jámborságát, ezért ~t oroszlánverembe, társait: Ananiást, Azariást és Mizaelt tüzes kemencébe vetették, ahonnan Isten angyala mentette ki őket. Álomfejtő és jövendőmondó képességével udvari méltóság lett; ~ fejtette meg Nebukadnezár álmait (pl. az agyaglábú kolosszusról), s Baltazár lakomájakor a falon megjelent, s Babilon közeli végét hirdető titokzatos föliratot (Mene, tekel, farész). - Ikgr. A próf-k sorában rövid ruhás, szakáll nélküli ifjúnak ábrázolják. Életének jelenetei a ker. sírkamra-műv. legrégibb képei közé tartoznak. ~ az oroszlánbarlangban, Krisztus feltámadásának előképe, a leggyakoribb ósz-i szabadulás-jelenet, melyet katakombák festményein, szarkofágokon és díszítményeken egyaránt megtalálunk. E képeken ~ rendszerint tunikában v. ágyékkötőben, imádkozva (→orans) áll 2 oroszlán között (Róma, Callistus-katakomba, 4. sz.). Ez a motívum bizánci közvetítéssel rákerült az ún. ~-csatokra, a kora kk. és a népvándorlás korának bronzcsatjaira is. A kép bővítéseként gyakran megjelenik Habakuk, akit eledelével együtt egy angyal vitt ~hez az oroszlánbarlangba (Róma, S. Sabina, faragott ajtó, 420-30). A barokkban Bernini is megmintázta (Róma, S. Maria del Popolo). A ~-kv-ben előforduló jelenetek és látomások (Zsuzsanna és a vének, Nebukadnezár álma, a négy vadállat, a három ifjú a tüzes kemencében, Baltazár lakomája) szintén előfordulnak a ker. műv-ben. - Attrib-ai: kos (Dán 8,3 alapján), hegyes zsidókalap v. egy mondatszalag, kalapács és ércrög. A kk-ban a bányászok egyik kedvelt védőszentje volt (Tirol, Svájc, Cseho., Szilézia). Egy legenda szerint egy ~ nevezetű sziléziai bányász álmában angyal jelent meg és így szólt hozzá: menj reggel az erdőbe. Ott emelkedik egy magas fenyő, ennek ágai között majd egy arany tojásokkal telt fészket találsz. Másnap reggel csakugyan kiment az erdőbe, de a fészket nem találta meg. Ekkor egy ággal a fa gyökerénél kezdett kutatni, és gazdag ezüstlelőhelyet talált. - A besztercebányai Thurzó-ház bányászattal kapcsolatos, 15. sz. falképein többek között ~ is fölbukkan. Az ábrázolás a régi Mo-n egyedülálló. - ~ tiszt-ét ~ (székelyesen: Dánél), továbbá Dán, Dani, Daniss, Danyi, Dános, Danés családneveink is tanúsítják. - ~ ünnepe fölbukkan. a Pray-kódex misenaptárában. A pécsi egyhm-ben a kk. végén különösen tiszt. - ~ euch. előképként számos barokk úrnapi játékban, ill. fölvonuláson megjelenik: Trencsén (1663, 1676, 1768), Szakolca (1672, 1750), Kassa (1674), Selmecbánya (1760), Buda (1763). **

Bálint II:33. - Kirschbaum I:469. - Sachs 1980:91. - BL:243.

eredetileg a C betűben jelent meg!

Dániel, Comboni, Szt, FSCI (Limone, Itália, 1831. márc. 15.-Khartum, Szudán, 1881. okt. 10.): misszionárius püspök. - 1854: sztelték pappá, 1857-59: misszion. Közép-Afrikában. 1867: Veronában missz. házat alapított Közép-Afrika számára, amelyből a →Jézus Szent Szívének Comboniánus Misszionáriusai kongr. lett. 1876: megszervezte a Néger Országok Jámbor Anyái társulatot. 1872: provikárius, 1877: ap. vik. lett Közép-Afrikában. ~ érdeme, hogy az akkoriban majdnem teljesen föloszlott közép-afrikai missziók megmenekültek. - II. János Pál p. 1996. III. 17: b-gá, 2003. X. 5: sztté avatta. **

LThK III:15. - DIP II:1241.

Dániel Géza Péter (Nagybecskerek, Torontál vm., 1911. febr. 21.-): pap, szerkesztő. - Középisk-it szülővárosában, a teol-t a zágrábi egy-en végezte, 1934: pappá szent. 1935: elindítója és szerk-je Nagykikindán a Katolikus Sajtóapostol (KSA) mozg-nak és tudósítójának. 1938: alapító-kiadója a kéthetenkénti Gyermekvilágnak, mely az első önálló m. gyermeklap volt Jug-ban. A II. vh. után a m. katolicizmus, főként a csanádi egyhm. múltját ismertette (levelezőlapokon is) m-ul és ném-ül. - M: Gyermekvilág. Mindenki képes mesekv-e. Szeged, 1946-47. - Imakv. Összeáll. Szeged, 1948. - Maria-Potsch. Wien, 1967. - St. Gerhard von Csanád. München, 1974. - Szt Gellért és a csanádi ppség rövid tört. Uo., 1974. - Hirdessétek naponta. 1-5. köt. Ergoldsbach, 1975. - St Gerhard von Csanád in Ungarn. München, 1976. - Szerk. Ergoldsbachban 1973-tól a M. családok naptárát. T.E.

Dániel Tódor (Beszterce, Beszterce vidék, 1710.-Szamosújvár, 1782. ápr. 14.): földbirtokos. - 1738: főbíróvá választották Szamosújvárt. 1742: telekadományával is segítette a ferencesek szamosújvári letelepedését. 1756: javaslatára, hogy az örm. kereskedőknek is adjanak címeres nemességet, 27 örm. családot nemesítettek meg. 1762: udvari tanácsossá nevezték ki. K.D.

Szongott Kristóf: Szamosújvár... monográfiája. Szamosújvár, 1901.


Dániel, Oszlopos, Szt (Görögo., 409–Konstantinápoly, 493): aszkéta. – 12 é. korában Szamothraké közelében ktorba vonult. Meglátogatta Oszlopos Szt Simeont, akinek hatására maga is aszkéta lett. 450 k. egy konstantinápolyi pogány tp. romjai közé, 460 k. a Szt Mihály-tp. közelében egy oszlopra költözött. I. León cs. (ur. 457–474) új oszlopot épített ~nek, melyet csak egyszer, a kalkedoni zsin. idején hagyott el. Eufemius pátr. kezei között halt meg. – Ü: dec. 11. **

Schütz IV:329.

Dániel Mihály (1700.–Erzsébetváros, 1766. jún. 30.): örmény plébános. – 1734: Erzsébetváros plnosa lett, 1747: c. knk. A római Propaganda Fide költségén kántorlakot és sekrestyét épített. Létrehozta az iskolaalapot. ~ vezette be az örm. ónaptár helyett a →Gergely-naptárt. Szám L.

Ávedik 1896:107.

Dániel Tibor, SDB (Ráró, Győr vm., 1925. nov. 18.–Ásványráró, 1956. aug. 18.): kispap. – A KPI-ben 3. é. teol-ként 1952. VI: „feljelentési kötelezettség elmulasztásának vétsége” címén letartóztatták, és börtönbüntetésre ítélték. Rabként dolg. Székesfehérvárott és az oroszlányi bánya XVIII. sz. aknájában. 1954. XII. 1: szabadult gyógyíthatatlan betegen. H.V.K.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.