csornai premontrei prépostság, Szent Mihály Főangyal premontrei prépostság: nemzetségi monostorként Osl ispán 1180 k. alapította. - Hatvan filiája, Rajk, Türje és Mórichida anyaktora. Hiteleshely voltának első emlékei a 13. sz. közepéről valók. Egy 1247: kibocsájtott okl-en Szt Mihály alakot ábrázoló pecsétjének töredéke is fennmaradt. 1281: Osl Móric a monostorban kívánt temetkezni, végrendeleténél jelen volt a Szt Ilona-plébtp. papja. 1289 u. Benedek prép. Valtert küldte az elárvult rajki monostor élére, s kész volt további szerz-eket is adni. 1360 k. a konvent pecsétje a kegyúri család visszaélései miatt elvesztette hitelét. 1373: István zágrábi pp. e monostort tette örökösévé, mert ősei itt nyugodtak. A 14. sz. végén az Osl nemzetségből származó Kanizsaiak szerezték meg a kegyuraságot. Okl-kiadói jogának újbóli megerősítéséről Zsigmond kir. 1393: okl-e értesít, mely a konventi pecsétet is leírta. A mandorla alakú (58x40 mm) pecséten 1433: a térdelő Szt Mihály arkangyal oldalnézetben, kiterjesztett szárnyakkal, hosszú tunikával, melyet derékban öv fog össze. Kezében füstölő (vö. Jel 8,3). Jobb oldalt a szárnya fölött rombusz alakú címerpajzsban sas, Zsigmond kir. címere. Gótikus majuszkulás körirata pálcakeretben: SIGILLVM • CONVENTVS • DE • CHERNA • OSLONIS. - A hiteles hely működése 1490-95: szünetelt. 1574: az ogy. ismét följogosította a konventet korábbi pecsétjének használatára, melynek lenyomatait a 18. sz-ból is ismerjük.  Az 1535/90-es évekről protocollumok is maradtak. - Birtokai elszórva többnyire Sopron vm-ben, Csorna és Kapuvár környékén feküdtek. 1401: kifosztották és fölégették. 1405: bíráskodási kiváltságot kapott. 1490: a Kanizsaiak neveztek ki prép-ot, a csekély létszámú konvent 5 évre Kapuvárra költözött. 1533: Kanizsai Orsolya kezével Nádasdy Tamásé és családjáé lett a kegyuraság. 1542: meghalt az utolsó prép., ettől kezdve egyhm-s pap kommendátorai voltak. 1656-tól ismét hiteleshely. 1733-tól kizárólag szerz-ek látták el. 1787-1818: szünetelt, majd 1874-ig ismét adott ki okl-eket. 1710: a morvao-i Hradisko apátja visszaváltotta a r. számára, s küldött néhány szerz-t. II. József 1786: föloszlatta. I. Ferenc 1802: Türje és Jánoshida birtokaival megerősítve helyreállította. Ettől kezdve: ~i premontrei kanonokrend. Vállalnia kellett a szombathelyi és keszthelyi gimn. fönntartását, ahol 1808-1948: tanítottak a szerz-ek. - Gótikus tp-át 1774-86: morva építész alakította barokká. Képeit 1760: Dorfmeister István festette. 1790: tűzvész pusztította a várossal együtt. 1802 u. újjáépült. Hiteleshelyi és magánlevtárát a Győri Megyei Levtár soproni részlege őrzi. A r. 1947: gimn-ot nyitott; Türjén és Jánoshidán pléb-t vezetett. - 1786: 7, 1802: 5, 1833: 38, 1928: 54, 1948: 62 szerz-e volt. 1948: isk-it államosították. - A külföldre távozott csornai rtagok 1961: a kaliforniai Orange-ban perjelséget alapítottak, mely 1984: apátság rangjára emelkedett. 1985: 17 szerz-e volt. - ~ prép-ját a kk-ban a konvent választotta. 1485: a főkegyúri jog alapján Mátyás kir. nevezte ki Apatóczi Gergelyt, utána a kegyurak adományozták a prépságot, egyetlen kivétel 1522: Kaposy Péter, akit a tart. kápt. választott. 1671-től ismét a kir. adományozta, 1802-től a megválasztott prép-ot ő erősítette meg. - Prépostjait okl. említi: 1226: Genitus, 1236: István, 1278: István, 1280: Simon, 1280-88: András. 1291: Antal: 1293-95: Benedek, 1301-1302: Márton, 1309: Vencel, 1323-24: Pál, 1335: Simon, 1337: István, 1340-55: Simon, 1364: Miklós, 1367-70: György, 1388-96: István, 1398-1405: András, 1416: István, 1417-39: Antal, 1445-84: Pál, 1485: Béyei István, 1485-1507: Apatóczi Gergely, 1508: Sebestyén, 1508-11: Nylkai Albert (kommendátor), 1518-22: Bucsai Illés, 1523-42: Kaposi Péter; kommendátor prépostjai: 1542: Keresztúri Imre, 1559: Kamanczy Gergely, 1573: Galamboki Máté, 1594: Kapornaki Mihály, 1608: Kálly Péter, 1623: Szentandrásy István, 1632: Simándy István, 1653: Szenttamásy Máté, 1676: Sebestyén András, 1679: Jány Ferenc. A r. visszaállítása u. prépostjai a perneggi kormányzás éveiben: 1702: Schöllingen Ferenc, 1707: Schöllingen Ambrus; a hradiskói kormányzás éveiben: 1711: Sancius Róbert, 1722: Wraczlavsky Richárd, 1733: Barthodeiszky Zsigmond, 1738: Nolbek Rafael, 1757: Schrábl Tádé, 1766: Lezák Arnold, 1774: Kameniczky Ágoston; - A r. 2. visszaállítása u. prépostjai: 1802: Harsányi István, 1804: Buday Ágoston, 1820: Gyöngyösy Pál, 1858: Szenczy Imre, 1860: Simon Vince, 1884: Kunc Adolf, 1906: Burány Gergely, 1929: Gergye Ipoly, 1935: Steiner Miklós, 1943: Simonffy Jenő, 1990: Horváth Ödön. - A tp. harangjait 1924: (1400, 760, 434 kg) Seltenhofer Frigyes fiai, 1975: (180 kg) Gombos Lajos öntötte. Org-ját (3/25 m/r) 1890: az →Országh gyár építette, 1948: az →Angster gyár (op. 1301) átépítette, 1962: Ádám József bőv. - 2000. XI: a ~hoz tartozik a 63. sz. Bessenyei cserkészcsapat. H.F.-K.E.I.-B.G.

Péterffy II:276. - LBE:161. - Lakatos Vince: A csornai prem. knk-r. tanító tevékenysége. Bp., 1909. (Klny. M. Középisk.) - A keszthelyi gimn. értes. 1911/12:14. (Matics Döme: A csornai prépság tört. 1180-1526); 1941/42:15. (Horváth Antal: A ~ commendatorai a XVI-XVII. sz-ban); 1942/43:15. (Uő: A csornai konvent hiteleshelyi működése) - A szt fehér és kiváltságos prem. rendű szerzeteskanonokok csornai prépságának névtára az ... évre. Csorna, 1921-44. - Garas 1955:165. - Regnum 1936. (Belitzky József: A csornai prépság alapítása és birtokszerzeményei a nemzetségi kegyuraság korában) - Sopron és környéke műemlékei 1956:478. - Backmund 1983:527. - MKA 1988. II:159. - Takács 1992:54.- Kovács-Legeza 2002:35.