Magyar Katolikus Lexikon > C > cseh művészet


cseh művészet: A román kori építészet legjellemzőbb, nagy számban megmaradt alkotásai a kör alaprajzú várkpnák (Prága/Vysehrad, Znojmo, 12. sz. első fele). A prágai Szt György-tp. a nagyméretű épületek korai erőteljes példája (10. sz., az 1142. évi tűzvész után erősen átalakítva). A ciszt. építmények közül a gazdag portálú trebici és tisnovi emelkedik ki (1250 k.) Az első nagy műv. virágzást az érett gótika hozta IV. Károly cs. uralma idején. 1342: Matthieu d'Arras, majd 1353: Peter Parler meghívása a prágai Szt Vitus-szegyh. építéséhez friss ösztönzést adott. Mindkettőjük nevéhez még további munkák is fűződnek: az előbbiéhez a karlstejni vár, az utóbbiéhoz a kolíni Szt Bertalan-tp. sztélye és a Kutná Hora-i Szt Borbála-tp. Parler jeles szobrász is volt, a szegyh. galáriájának 21 mellszobra között a sajátját is kifaragta; Szt Venceljével nagyban hozzájárult az ún. „lágy stílus” kialakulásához. A cseh festőisk. a kecsesség és a részben itáliai ihletésű erőteljesség eredményeképpen eu. viszonylatban is az irányadók egyikévé vált. A korszak vezető műfaja a táblaképfest. Legrangosabb művészei a Vyssí Brod-i (Hohenfurti) mester, Teodorik mester, a Treboni (Wittingaui) mester. A huszita háborúk okozta visszaesés csak az Ulászló-korra múlt el. A legjelentősebb építész ekkor Benedikt Ried (Prága, Ulászló-terem, 1477-1526), a festők közül a Litomericei mester emelkedik ki (a Szt Vitus-szegyh. Vencel-kpnájának freskói 1506-09). A reneszánsz keveset hozott a vallásos műv. ter-én (érdekes kivétel a Strahov melletti manierista Szt Rókus-tp. Prágában [1603-17]), a barokk annál nagyobb föllendülést eredményezett. Valósággal városképformáló jelentőségűnek mondható a nagyszámú és rendkívüli kvalitású tp. A korábbi típus képviselője a Malá Strana-i kárm. tp. (1636-40), ismeretlen építész nagyon olaszos munkája. A legerőteljesebb és leghatásosabb alkotások a Dientzenhofer család tagjainak tervei (Kilian Ignaz 1689-1751, Malá Strana-i Szt Miklós-tp.; Christoph 1655-1722, óvárosi Szt Miklós-tp.). Giovanni Santini Aichel (1667-1723) és Franz Maximilian Kanka (1674-1766) számos színvonalas vidéki alkotást terveztek. Mindezekbe nagyszerű oltárképek és freskók kerültek  (az előzők mestere Karel Skréta [1610-74] és Peter Brandl, [1668-1735], az utóbbiaké Frantisek Xaver Palko [1724-67]). A szobrászatban a kor patetikus stílusát a legmagasabb színvonalon Ferdinand Maximilian Brokoff (1688-1731) és Matias Braun (1684-1738) művelte; érdekes példája a prágai Károly-híd szoborsora, közülük jó néhány Brokoff műve. A nagyszabású ktorok közül elsősorban a katonásan szigorú jezsuita egy., a Klementinum kora barokk együttese (az egymás után dolgozó számos tervező között Francesco Carratti [†1679] és F. M. Kanka [1653-1726] tervei alapján), továbbá a strahovi prem. ktor (kk. részletek felhasználásával Anselmo Lurago 1702-65: építtette át) érdemel említést. V.J.